KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy lány miatt

Mockler János

Egy lány miatt sok mindent lehet csinálni. Hajat vágatni, merényletet kísérelni meg az elnök ellen, végigverni a fél falut, a halványsárga földig ittasodni. Különösen, ha az a lány a bankigazgató lánya. Különösen a mai világban; egy após a szponzorszakmából aranyat ér. Ám filmünk nem a mai világban, hanem 1963-ban játszódik. Akkoriban az ember, ha francia volt, még inkább csak növesztette a haját, az elnököt elintézték neki odaát, és ha csupán 15 éves volt, hát a mesterséges bódulat sem izgathatta túlságosan.

Adott tehát a halmozottan hátrányos helyzet, a kései kamaszkor minden baja, bánata, a szociális háttér, vándormadár természetű apa és három testvér. Illetve adott egy más, egy különb világ, ahol a tudás, a műveltség és hasonló huncutságok játsszák a főszerepet. A különbség csupán annyi, mint egy, a kor divatja szerint lombfűrésszel barkácsolt elektromos gitár fülsértő hangja és a lágy hegedűszó között van. Természetesen a háztáji Gibson a fiúé, az Amati pedig a lányé. Ezen kívül látunk még első csókot, szerelmes elbambulás miatt bekövetkezett autóbalesetet és a szerelem dacát.

Mi tagadás, az ember sok hülyeségre képes egy lány, egy asszony miatt. Antoine például szorgalmasan tanul, évek fáradságos munkájával elsajátítja a rögös írói szakmát. Sikert sikerre halmoz, és nem felejt. Ez idáig szép.

De azt mégis túlzásnak tartom, hogy 109 perces színes filmet is áldozzunk a felejthetetlen csitri emlékének. De ha mégis, az alkotó talán házimozijában, a velencei nyaralásról készített felvételek helyett tisztelt családját és a váratlanul betoppanó vendégeket szórakoztathatná dolgozatával. Kedves felesége bizonyára díjazná az opuszt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/01 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=89