KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Köszönjük, hogy dohányzott!

Schreiber András

Thank You for Smoking – amerikai, 2006. Rendezte: Jason Reitman. Írta: Christopher Buckley regényéből Jason Reitman. Kép: Jim Whitaker. Zene: Rolfe Kent. Szereplők: Aaron Eckhart (Nick), Maria Bello (Polly), Cameron Bright (Joey), Adam Brody (Jack), Katie Homes (Heather). Gyártó: Content Film/ Room 9 Entertainment/TYFS. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 92 perc.

 

Hogy a dohánygyárak (más halálosztó hatalmasságok mellett) a Sátán újkori földi helytartói, azt már egy ideje tudjuk, ha máshonnan nem, hát egy rakás hollywoodi filmből kiderül, mennyire elvetemültek. Ott van példának okáért Michael Mann 1999-es opusza, A bennfentes. Persze az Álomgyár már sokkal korábban felvette a társadalmi harcos attitűdöt, igaz, szokásához híven most is kissé későn reagált: az USA Kongresszusának 1971-es, a dohányárukra vonatkozó televíziós és rádiós reklámtilalmához képest az évtized protagonistái még bőven pöfékeltek, Hollywood csak a nyolcvanas években verte ki hősei szájából a blázt. Innentől kezdve már nem számított vagánynak és ellenállhatatlanul vonzónak, ha a vásznon rágyújtottak – a Reagan-éra tiszta hősei csak ritkán vetemedtek ilyesmire, a hamvadó cigarettavég elsősorban a rosszak kelléktárát gazdagította.

Efféle trend láttán nem is csoda, hogy a Thank You for Smoking dohánylobbista hőse, Nick Taylor kifakad, miszerint az a filmkarakter, aki manapság bagóra vetemedik, vagy európai vagy pszichopata. A megfelelő álomgyári ötletgazda felkutatásával lobbistánk újraindítja hát a hollywoodi gépezetet, s hogy nem születik meg a dohányipar számára felbecsülhetetlen reklámértékű űrbéli cigarettázós ágyjelenet Julia Roberts és Brad Pitt főszerepeltetésével, az csak annak köszönhető, hogy a hivatás, erkölcs és család eltérő kívánalmai között vergődő Taylor beengedi szakmáját a magánéletébe, és fordítva.

Az utóbbi idők egyik legjobb amerikai szatírája Jason Reitman sokat ígérő nagyjátékfilmes debütálása (a többek között a Szellemirtók és az Ikrek című komédiákat is jegyző Ivan Reitman fia elsőre a papára tesz, jókora lapáttal). Hozzá kell tenni, a hollywoodi anti-smoking lobby kicikizésével az ifjú direktor is elkésett: a kilencvenes évek retro-hullámának és a neo-noiroknak köszönhetően ma már egyre többen dohányoznak az amerikai vásznakon, jók és rosszak egyaránt (hiába, a hitelesség kötelez, nehéz a múltat megidézni dohányfüst nélkül). Ennek ellenére a Thank You for Smoking szórakoztató darab a dohánylobbiról, valóságos kiskáté PR-osoknak, hogyan kerüljék el a Pokol tüzét, ha a Sátán szolgálatában állnak.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/09 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8734