KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Két anya

Csala Károly

Friss történet, avítt dramaturgiai fogásokkal. A vietnami és laoszi nép győzelme után, Laosz földjén búcsúztatnak egy vietnami katonát. Váratlan emléksor bomlik ki: az egyik jelenlevő asszony lelkében – thai nemzetiségű vietnami, akit még a franciák hurcoltak Laoszba – régi sebek szakadnak föl, két évtizede elvesztett kisfiára, megölt férjére emlékezik... Laoszi lánya így tudja meg, hogy csupán mostohaanyját tisztelheti benne, mivel az igazit épp e franciáktól megszökött asszony bújtatásáért gyilkolták meg a megszállók. A laoszi partizánharcok történetének néhány fényes lapja meglehetősen leegyszerűsített változatban idéződik föl a két hős anya történetével. A Vietnamból Laoszba szakadt thai asszony igazi ellenállót nevel laoszi asszonytársa leánygyermekéből – miközben rég elveszett fia a vietnami felszabadító sereg soraiban válik hős harcossá, s kerül a katonai segítségnyújtás során Laoszba. Ő az, persze hogy ő, akivel a film első kockáin találkozhatunk. A végén egymásra találnak, s anya és fia együtt indul vissza hazájába, olyan búcsúztató-finálé után, amely már tisztára a romantikus nagyopera szabálykönyvének engedelmeskedik, nem pedig a mai tárgyú realista filmelbeszélés útját-módját kutatja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8154