KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hét szeplő

Dániel Ferenc

 

A semmitmondó cím hazai átkeresztelők szüleménye, rejtély. Ha mindenáron magyarítani akarnak, miért nem „Sékszpír bátyó védőszárnyai alatt” címen hozzák forgalomba az NDK filmgyártás Hermann Zschoche rendezte termékét? – ugyanis a jó szándékú, pedagógiai ihletettségű alkotók a Rómeó és Júlia drámát spékelik filmjükbe, játszatják el mai, veronai korú kamaszokkal, hogy ily módon hangoljanak rokonszenvre minden zord, hajszolt, értetlen felnőttet a tinédzser korosztály szerelmi és egyéb bonyodalmai iránt. Kisebb szereposztási megingások után az élet nagyjából igazodik a darabhoz, annak fordulataihoz; s kellemes ráadás: néhány shakespeare-i kulcsjelenet szemtanúi lehetünk némi katarzis-pótlékkal. A filmbeli gyerekek, magnózás ide, csókolódzás, szerelmi próbálkozás oda, sokkal illemtudóbbak, nevelhetőbbek, saját problémáikhoz lojálisabbak, mint amilyen a Mercutio-Tibald korosztály volt. S itt a bökkenő. A dramaturgia klasszikusait jobb nem megbolygatni, mert nem viselik el a hozzászelídítést. A dramaturgia örök fiataljai cselekvés közben ismerik meg az életet, ha úgy tetszik: anti-pedagogikusan.

Hermann Zschoche talán látta a Sípoló macskakőt, mert az ő filmjének is egy nyári táborozás a kerete, egy amolyan félig megfegyelmezett, félig programozott táboré, ahol a srácok, mert hely, idő s alkalom összejátszik, megismerhetnék egymást és önmagukat. Leendő mivoltukat. Nos, itt az alkalmat elszalasztják. Shakespeare cégére alatt. Néhány elfogódott, önfeledt, természetes pillanat azért adódik, ezekért kár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/06 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7436