KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sárkányszív

Tamás Amaryllis

Az ironikus sárkányfolklór-filmet a hiedelemmondák ősisége hatja át. A kalandokban és fantasztikumokban bővelkedő varázsmese Krisztus után 984-ben játszódik, a helyszín Avalon, Arthur király legendák övezte szigete.

A démonikus lény, Draco (hangja: Sean Connery) – fajtájának utolsó példánya – agyafúrt tréfacsináló, de a nagyvitézségű lovagtól, Bowentől sem idegen némi szélhámosság. Mitikus méretű küzdelmük nem merül ki a természetfeletti hatalmakat befolyásoló mágikus praktikák meghiúsításában, inkább abban, hogy a fantasztikus mesekalandok újra életre ébredjenek. Itt a hétköznapok csatározásaiban helytállni legalább annyira fontos feladat– vitéznek, sárkánynak egyaránt – mint csodát teremteni.

Ha parodisztikussá szelídült hőstípusaival – a reáliák és a mitikus elemek olykor diszharmonikus filmszövedékében – a Sárkányszív nem képvisel is olyan kulturális értéket, mint a hiedelemtörténet klasszikusai, azok az ifjú mozikalandorok lelik majd benne örömüket, akik a mesélni tudást a megbecsült tehetségjegyek közé sorolják.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=71