KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hüvelyk Panna

Harmat György

 

Mesefilm, természetfilm, kalandfilm a Távol-Keletről. Filmforgalmazóink rájöttek, hogy a japánoknál nemcsak a művészfilm terem meg, hanem a rossz és jó, kellemetlen és kellemes, de mindenképpen vérbeli, közönségvonzó kommersz is. A kellemesek közül való ez az Andersen-meséből (Pöttöm Panna) készült rajzfilm, annak ellenére, hogy rajzstílusa híján van minden egyéni leleménynek, s hogy zavaróan igénytelen az édeskés slágerzene-körítés. (Ráadásul a legtöbbször elhangzó dal első négy hangja egy-az-egyben az Óz, a csodák csodája Judy Garland énekelte betétdalából – Over the Rainbow – származik.)

Eleinte túlzottnak tartottam a figurák által sűrűn potyogtatott könnyeket is, míg eszembe nem jutott, hogy gyerekkoromban milyen jókat sírtam Andersen meséit olvasva. A dán meseköltő szellemétől e film érzelmessége éppúgy nem idegen, mint az azt oldó, kedves, karikaturisztikus humor. A komikus ábrázolás csúcspontját a film vége felé egy remek jelenetben éri el, amikor Panna édesanyjának (aki érti az állatok beszédét) a békák pantomimben kénytelenek előadni lánya házasságának történetét, s ebből az egész mese fergeteges paródiája kerekedik ki. A rajzfilm-változat készítői kissé átalakították Andersen történetét, még anakronizmusokat is beleszőttek: az átlagnál alig jobb, de mindvégig szórakoztató filmet hoztak létre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6627