KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Phenomenon

Vidovszky György

Különleges jelenség lepi meg George Malleyt (John Travolta) születésnapján: egy égből jövő, erős fény „egy csapásra” megváltoztatja életét. Addigi nyugodt, kisvárosi tudatlanságát felváltja az olthatatlan tudásszomj, a veszély és a gyanakvás. Barátai értetlenül szemlélik George színeváltozását: naponta több könyvet olvas el, alig alszik, mégsem fáradt, előre jelzi a földrengést, húsz perc alatt megtanul portugálul, tárgyakat táncoltat kedvére a levegőben. A film látszólag nem is akar a parafenomén jelenségek mélyére hatolni, megelégszik a hétköznapi misztikum bájosan veszélytelen bemutatásával: szórakoztató, bár nem túl izgalmas vígjátéki helyzetet teremt a kisváros lakóinak gyermeki rácsodálkozása George természetesen vállalt, fenomenális képességei láttán.

Ám egyszercsak drámai fordulatot vesz a film: a tudás paradox módon szerencsétlenné teszi főhősünket. Az FBI keresi, és a szeretett nő is elfordul egy időre tőle. Paranoiásnak tűnő viselkedésére az orvostudomány azonnal megtalálja a választ: agydaganata van, ennek következtében serkent fel az agyműködése(!). Halála („ágyban, párnák közt”) meghatónak szánt befejezés helyett alkotói egérút a megoldatlan témából.

A könnyednek induló film a súlyosnak szánt fordulatoktól kártyavárként omlik össze, a felületesség mélyére hatolni eleve sikertelen vállalkozás. Sajnos az egykori táncfenomén, John Travolta is csak nevével tűnik ki e harmadrangú csapatmunkából. Sovány parainézisként megállapíthatjuk, óvakodjunk az űrlényektől, mert agydaganatot okozhatnak, s ne kérkedjünk könnyen megszerzett nyelvtudásunkkal, mert az par(a) excellence ostobaság. Valamint, ha valaki a parapszichológiával akar foglalkozni, ne ennél a zagyva parabolánál kezdje.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/11 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=388