KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy fiú hazatér

Barkóczi Janka

Ben Is Back – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Peter Hedges. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Dickon Hinchliffe. Szereplők: Julia Roberts (Holly), Lucas Hedges (Ben), Kathryn Newton (Ivy), Courtney B. Vance (Neal). Gyártó: Black Bear Pictures / Color Force. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 103 perc.

 

Holly vidáman érkezik haza gyerekeivel a karácsonyi előadás próbájáról, amikor a kertjükben ismerős idegen bukkan fel. A látogató Ben, a rég nem látott legidősebb fiú, akinek kezelhetetlen drogfüggősége a család történetének egyik sötét fejezete. Bár a korábbi karácsonyok rossz tapasztalatai után a família egyszer már úgy döntött, hogy többé nem kér Ben jelenlétéből, Holly-ban most mégis feltámad a remény, hogy visszakaphatja őt. Közös megegyezéssel és erős gyanakvással huszonnégy órás próbaidőt szabnak a vendégnek, de ez az egyetlen, rövid nap sem telik gondok nélkül. Miközben az anya a fiú minden lépését figyeli, és oroszlánként küzd azért, hogy a helyes ösvényen tartsa, olyan alakok bukkannak fel a múltból, akiket jobb lenne örökre elfelejteni.

Hogy hány feldolgozás után válik egy téma trenddé, nehéz megállapítani, de tény, hogy az Egy fiú hazatér és Felix van Groeningen Csodálatos fiú című filmje között szoros párhuzamot lehet felfedezni. Mindkét film függő gyerekek és hozzátartozóik küzdelmeit és megmentési-túlélési stratégiáit taglalja, és mindkettő létrejöttében fontos egy valódi apa-fiú páros. Míg az előbbiben az eredeti történet érintettjei működtek közre, itt Peter Hedges rendező a saját fiára osztotta a főszerepet. Lucas Hedges az egyik legizgalmasabb és legtöbbet foglalkoztatott fiatal színész mostanában, aki Frances McDormand-tól (Három óriásplakát Ebbing határában) Nicole Kidman-en (Eltörölt fiú) át szinte mindenkinek a fiát eljátszotta már. Ezúttal Julia Roberts mellett jelenik meg, akivel minden szempontból felveszi a versenyt. A drog és a család viszonya fontos és nagyon összetett kérdés, de ezt a bonyolultságot láthatóan nehéz megragadni. Ben drámája viszonylag egyszerűen, elsősorban az anya szemszögéből elmesélve, áldozatként mutat be minden érintettet, ezzel pedig együttérzést, sajnálatot és szomorúságot kelt a nézőben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14062