KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/május
KRÓNIKA
• Pörös Géza: Tadeusz Lomnicki
• Zalán Vince: A mi nesztorunk
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Lidérces városok Berlin

• Takács Ferenc: Az igazság paranoiája JFK
RETROSPEKTÍV
• Báron György: Választások és vonzások Eric Rohmer filmjei
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: A Sárkány utcánál nincs ravaszabb Beszélgetés a civil filmről
• Simándi Júlia: Mentse, aki tudja, a régi filmeket Beszélgetés Tóth Jánossal és Gyürey Verával
• Nemeskürty István: Atlantisz megmentett darabja Az obsitos; A falu rossza
TELEVÍZÓ
• György Péter: A Nyugat kapujában Össztűz; Friderikusz-show
• Balassa Péter: Arab hómezők Közjáték
KRITIKA
• Almási Miklós: Fortinbras nem jön Hamlet
• Hirsch Tibor: Csillagok háborúja A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire
• Koltai Ágnes: Népi szmoking Vörörs vurstli
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Sülve-főve Cinkekirály; Sellő félig a habokból; Sülve-főve
• Koltai Ágnes: Ay Carmela
• Turcsányi Sándor: Neon City
• Békés Pál: Az utolsó cserkész
• Sárközi Dezső: Űrszekerek VI.
• Sneé Péter: Felhők közül a nap
• Tamás Amaryllis: Beethoven
ELLENFÉNY
• Molnár Gál Péter: Hollywoodi pizza

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A svindlerek királya

Tosoki Gyula

Incautos – spanyol, 2004. Írta és rendezte: Miguel Bardem. Szereplők: Ernesto Alterio, Victoria Abril, Federico Luppi. Forgalmazó: Cinetel. 108 perc.

A világ legrondább nője című sci-fi-vígjátékkal hét évvel ezelőtt némi nemzetközi ismertségre jutó Miguel Bardem annak az Alex De La Iglesia vezette ibériai (azaz spanyol, katalán vagy baszk) rendezőgenerációnak a képviselője, amelynek tagjai a műfaji öntőformákat is felhasználva bizarr szituációkkal teli csűrcsavaros történetekben utaznak. A svindlerek királya morbiditásban ugyan elmarad a kortárs spanyol film több jeles darabja, A fenevad napja, az Elszabott frigy vagy épp a Torrente mögött, furmányosságban viszont beelőzi azokat: Bardem olyan trükkös-vicces bűnfilmet forgatott, amilyet csak az egykor kiváló, mára erejét vesztett David Mamet tudott pályája hajnalán. A rendező Mamet debütáló munkáját, a triplacsavaros Játékos végzetet használta sorvezetőül, de nem hitvány másolatot készített, apait-anyait beleadott a maroknyi menő simlis közös nagy balhéjáról szóló történet elmesélésébe. Stratégiája hasonló Mametéhez, előbb mind mélyebbre vezeti nézőt az átverések labirintusában, majd amikor már-már úgy tetszik, hogy lehetetlen kikeverednie onnan, néhány okos dramaturgiai fogással mégiscsak megtalálja a kiutat. Feltett szándéka, hogy minden lehetséges felállást lejátsszon a figurák között, illetve minden lehetséges verzióban újraírja az alapszituációt, és ezzel ugyan a végére visszanyes egy keveset a sztori érdekességéből, a film mégis működik. Ezek után érthetetlen, hogy A svindlerek királyához hasonló ambíciókkal készült, de gyenge argentin mozit, A kilenc királynőt két éve miért mint véres kardot hurcolták végig a világon a kritikusok, míg Bardem filmjéről alig lehetett hallani valamit.

Extrák: képgaléria, Cinetel-bemutatók előzetesei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8819