KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/május
KRÓNIKA
• Pörös Géza: Tadeusz Lomnicki
• Zalán Vince: A mi nesztorunk
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Lidérces városok Berlin

• Takács Ferenc: Az igazság paranoiája JFK
RETROSPEKTÍV
• Báron György: Választások és vonzások Eric Rohmer filmjei
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: A Sárkány utcánál nincs ravaszabb Beszélgetés a civil filmről
• Simándi Júlia: Mentse, aki tudja, a régi filmeket Beszélgetés Tóth Jánossal és Gyürey Verával
• Nemeskürty István: Atlantisz megmentett darabja Az obsitos; A falu rossza
TELEVÍZÓ
• György Péter: A Nyugat kapujában Össztűz; Friderikusz-show
• Balassa Péter: Arab hómezők Közjáték
KRITIKA
• Almási Miklós: Fortinbras nem jön Hamlet
• Hirsch Tibor: Csillagok háborúja A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire
• Koltai Ágnes: Népi szmoking Vörörs vurstli
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Sülve-főve Cinkekirály; Sellő félig a habokból; Sülve-főve
• Koltai Ágnes: Ay Carmela
• Turcsányi Sándor: Neon City
• Békés Pál: Az utolsó cserkész
• Sárközi Dezső: Űrszekerek VI.
• Sneé Péter: Felhők közül a nap
• Tamás Amaryllis: Beethoven
ELLENFÉNY
• Molnár Gál Péter: Hollywoodi pizza

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jöttem, láttam, beköltöztem

Argejó Éva

A film kishíján nem készült el. Két héttel filmforgatás előtt ugyanis a Bob hurrikán majdnem szétdúlta a történet színhelyéül szolgáló csodálatos házat, melyet a filmbéli Davis épített gyermekkori egyetlenjének, Beckie-nek, hogy ott éljék le szokványos unalmas, átlagamerikai életüket. A jóravaló Beckie azonban kosarat ad Davisnek. S itt kezdődnek a bonyodalmak! A férfi bánatában megismerkedik Gwennel, a cserfes kis pincérlánnyal, aki Davis feleségének adva ki magát, beviharzik a házba, fenekestül felforgatva ezzel mindenki életét. „Légy merész!” – ez Gwen életfilozófiája, amely fantasztikus „valóságteremtő” (hazudozó) képességével párosulva olyannyira rabul ejti Davis szívét, hogy Beckie féltékennyé válik. E szerelmi háromszögben Beckie és Davis szembesülnek azzal a filozófiai mélységű bölcsességgel, hogy a számunkra legfontosabb dolgokat előbb el kell veszítenünk ahhoz, hogy igazán megkaphassuk őket. A szokványos séma szerint alakuló történetben mindenki „nyerő”: Davis egy izgalmas és kiismerhetetlen nőt kap, Gwen egy gyönyörű házat, a hozzá tartozó férfival, akit máris kóros hazudozóvá varázsolt. Beckie, a szerelmi háromszög vesztese pedig azt a számára meglepő felismerést, hogy egy érdekes, vonzó férfit kosarazott ki, nem egy saját kisszerűségében fuldokló alakot. Happy End.

Aki szereti Goldie Hawn filmjeit, az kellemes másfél órában fog részesülni – ez a filmje nem jobb s nem rosszabb a többinél. Aki viszont nem kedveli ezt a hollywoodi műfajt, az nagy ívben kerülje el a mozit, úgyis azzal az érzéssel állna fel székéből, hogy jobb lett volna, ha filmforgatás előtt az a bizonyos hurrikán mégis végigsöpör a városon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/11 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=606