KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/május
KRÓNIKA
• Pörös Géza: Tadeusz Lomnicki
• Zalán Vince: A mi nesztorunk
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Lidérces városok Berlin

• Takács Ferenc: Az igazság paranoiája JFK
RETROSPEKTÍV
• Báron György: Választások és vonzások Eric Rohmer filmjei
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: A Sárkány utcánál nincs ravaszabb Beszélgetés a civil filmről
• Simándi Júlia: Mentse, aki tudja, a régi filmeket Beszélgetés Tóth Jánossal és Gyürey Verával
• Nemeskürty István: Atlantisz megmentett darabja Az obsitos; A falu rossza
TELEVÍZÓ
• György Péter: A Nyugat kapujában Össztűz; Friderikusz-show
• Balassa Péter: Arab hómezők Közjáték
KRITIKA
• Almási Miklós: Fortinbras nem jön Hamlet
• Hirsch Tibor: Csillagok háborúja A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire
• Koltai Ágnes: Népi szmoking Vörörs vurstli
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Sülve-főve Cinkekirály; Sellő félig a habokból; Sülve-főve
• Koltai Ágnes: Ay Carmela
• Turcsányi Sándor: Neon City
• Békés Pál: Az utolsó cserkész
• Sárközi Dezső: Űrszekerek VI.
• Sneé Péter: Felhők közül a nap
• Tamás Amaryllis: Beethoven
ELLENFÉNY
• Molnár Gál Péter: Hollywoodi pizza

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A cápa 2.

Nagy Zsolt

 

A színhely ugyanaz a tengerparti üdülővároska, mint Spielberg 1976-os rémfilmjében. Szinte ugyanaz a történet is: nem „folytatása”, csupán halványabb megismétlése a spielbergi előzménynek. A házakban, a plázson és a vizek fölött most is émelyítőén sűrű és mozdulatlan a boldogság levegője, s a cápaveszélyt most sem ismerik el a főbb illetékesek (bizonyára a harmadik cápa-filmben is nagy lesz majd a hitetlenkedés). A fenevaddal ismét Brody, a körzet rendőrkapitánya bánik el, aki változatlanul velejéig át van hatva a rossz iránti gyűlölettel és a fürdőzők szeretetével, ily módon a cápaölés aktusa megint viszont-gyilkosság, bestiális bosszú. Brody újra egy megszokott technikai eszköz (ezúttal egy víz alatti kábel) meglepő felhasználásával éri el célját és most is ellenfele mohóságára építi tervét. Igaz, a mostani szörny eddig sohasem mutatkozott dühösnek vagy mohónak. Nem annyira cápaként viselkedett, mint inkább cápa-formájú riogató- és áldozatszedő robotként, mintha nem ösztönök hajtanák, hanem valamely racionálisan kiötlött suspense-program. Áldozatait fondorlatos játszadozások után ragadta el. Így kissé csalódnunk kell, amint őrjöngve rohan egyenesen a halálcsapdába, csak mert Brody kolompolt neki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/06 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5265