KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/május
KRÓNIKA
• Pörös Géza: Tadeusz Lomnicki
• Zalán Vince: A mi nesztorunk
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Lidérces városok Berlin

• Takács Ferenc: Az igazság paranoiája JFK
RETROSPEKTÍV
• Báron György: Választások és vonzások Eric Rohmer filmjei
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: A Sárkány utcánál nincs ravaszabb Beszélgetés a civil filmről
• Simándi Júlia: Mentse, aki tudja, a régi filmeket Beszélgetés Tóth Jánossal és Gyürey Verával
• Nemeskürty István: Atlantisz megmentett darabja Az obsitos; A falu rossza
TELEVÍZÓ
• György Péter: A Nyugat kapujában Össztűz; Friderikusz-show
• Balassa Péter: Arab hómezők Közjáték
KRITIKA
• Almási Miklós: Fortinbras nem jön Hamlet
• Hirsch Tibor: Csillagok háborúja A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire
• Koltai Ágnes: Népi szmoking Vörörs vurstli
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Sülve-főve Cinkekirály; Sellő félig a habokból; Sülve-főve
• Koltai Ágnes: Ay Carmela
• Turcsányi Sándor: Neon City
• Békés Pál: Az utolsó cserkész
• Sárközi Dezső: Űrszekerek VI.
• Sneé Péter: Felhők közül a nap
• Tamás Amaryllis: Beethoven
ELLENFÉNY
• Molnár Gál Péter: Hollywoodi pizza

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az erdei fantom

Alföldi Nóra

The Burning – amerikai, 1981. Rendezte: Tony Maylam. Szereplők: Brian Matthews, Leah Ayres, Brian Backer. Forgalmazó: Ultrafilm. 88 perc.

Keresve se találhatnánk markánsabb zsánert a slashernél, ráadásul igen tetszetős örökségeket tudhat magáénak: a hetvenes évek exploitation hullámából valamint Hitchcock Psychójából sarjad, vérének konzisztenciáját az olasz giallo sűríti. Antagonistái kiűzték a természetfelettit a horrorból, a közönség pedig zsigeri vágyainak (szex és erőszak) maximális kielégítése végett emelte szinte minden darabját a kult-mennyországba. Külön öröm, hogy mizantróp hangvétele és gátlástalan, kizsákmányoló-gesztusai miatt a műfajra ráhúzható minden, ami rossz volt a nyolcvanas években; mindennél beszédesebb a művek szeriális, egy srófra járó logikája (szex és erőszak), a kaszabolásra ítélt pöffeszkedő pubertáskorúak csökött világképe (szex és erőszak), valamint a mindenféle szúró-vágó eszközzel felszerelkezett néma gyilkológépek konzervatív mentalitása, frusztrációinak háttere (szex és erőszak).

Az erdei fantom hörgő, gigantikus ollójával testeket intim helyeken szurkáló Cropsyja egy nyári táborban vesztette el emberi küllemét, egy balul elsült kamaszcsíny következtében testfelszínének 100%-án megégett, arca helyén rongyos heg-textúra éktelenkedik. Pár plasztikai sebészeten és elmeosztályokon eltöltött év után visszatér a tett helyszínére, hogy kiélje minden vérszomját, hiszen a tábor azóta is hemzseg a kanos kisfiúktól és térdzoknis, melltartót nem viselő, ám sokat zuhanyzó lányoktól.

Cropsy története nem újdonságértékével hat, vitathatatlan azonban, hogy apró meglepetésekkel szolgál – szinte minden női hősnek képkeretbe kerül a cicije, több a szex, mint a művér, hiányzik belőle a final-girl, a cenzorok pedig annak idején a féltucat nem ivarérett kiskorú lemészárlása miatt fanyalogtak. A film igazi különlegességét alkotói jelentik, Az erdei fantom a Weinstein fivérek egyik első munkája – szokatlan mozzanat ez egy olyan producerpárostól, akik később a szolid midcult- és indie-filmek aranykorát hozták el; másik oldala az éremnek, hogy Tarantinót is ők fedezték fel, sőt a filmbizniszben féktelen mohóságuk és harsány gátlástalanságuk is közismert.

Extrák: Eredeti előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10159