KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/március
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László-díja, 1992
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A film második gyermekkora Szupermenek és terminátorok

• Bikácsy Gergely: Örülj, hogy élsz, átkozd, hogy élsz Bertrand Blier parókái
MAGYAR FILM
• Erdély Miklós: Tavaszi kivégzés
• Erdély Miklós: A költséges film
• Báron György: Talált tárgyak megtisztítása Közgáz Vizuális Brigád
• Kardos Sándor: Isten ujja beleért Horus Archívum
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Trauner Sándor bemutatja Eugène Sue városát
• Kassák Lajos: A K. U. T. fiataljai
• Kiss Sándor: Dor
• Györffy Miklós: Berlin fölött az idő Német némafilmek
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Széles fejsze mosolyog Árnyék a havon
• Kovács András Bálint: Taxis típusú találkozások Éjszaka a Földön
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Csapd le, csacsi!
• Sneé Péter: A bárányok hallgatnak
• Turcsányi Sándor: Hullámok hercege
• Koltai Ágnes: Addams family
• Gáti Péter: Tök jó, válnak az őseim!
• Turcsányi Sándor: Börtöncsapda
• Tamás Amaryllis: Talen kardja
ELLENFÉNY
• György Péter: Arcok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ördögfajzat

Harmat György

Az a Vitautasz Zsalakjavicsusz írta ezt a filmet, aki 1966-ban a talán máig legjobb litván filmalkotást, a Senki sem akart meghalni című feszült drámát rendezte. Most zsúfolt cselekményű, sok sablonnal operáló forgatókönyvet írt, amelyből rendező kollegája expresszív, ám lassú tempójú filmet forgatott.

Janisz, a cselédből módos gazdává emelkedő parasztfiú sorsát kísérhetjük végig a század első harmadának Litvániájában, attól a pillanattól fogva, hogy gyerekként beleharap gazdája kezébe. Megalkuvások és tragikus események során jut el odáig, hogy végül kimondhassa: „A magam ura vagyok. Senki nem parancsol nekem.” Örömöt azonban már nem képes érezni. Az Ördögfajzat gyakran közelíti meg azt a határt, amikor igazán hathatna, az efféle történetek szabvány menetéből mégsem zökken ki, mert melodramatikus hangja időnként nevetést fakaszt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/04 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6461