KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/március
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László-díja, 1992
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A film második gyermekkora Szupermenek és terminátorok

• Bikácsy Gergely: Örülj, hogy élsz, átkozd, hogy élsz Bertrand Blier parókái
MAGYAR FILM
• Erdély Miklós: Tavaszi kivégzés
• Erdély Miklós: A költséges film
• Báron György: Talált tárgyak megtisztítása Közgáz Vizuális Brigád
• Kardos Sándor: Isten ujja beleért Horus Archívum
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Trauner Sándor bemutatja Eugène Sue városát
• Kassák Lajos: A K. U. T. fiataljai
• Kiss Sándor: Dor
• Györffy Miklós: Berlin fölött az idő Német némafilmek
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Széles fejsze mosolyog Árnyék a havon
• Kovács András Bálint: Taxis típusú találkozások Éjszaka a Földön
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Csapd le, csacsi!
• Sneé Péter: A bárányok hallgatnak
• Turcsányi Sándor: Hullámok hercege
• Koltai Ágnes: Addams family
• Gáti Péter: Tök jó, válnak az őseim!
• Turcsányi Sándor: Börtöncsapda
• Tamás Amaryllis: Talen kardja
ELLENFÉNY
• György Péter: Arcok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

CD-ROM

Eltévedve egy mozgó-képtárban

Politzer Péter

A Magyar Filmintézet úttörő kezdeményezése: CD-ROM-on áttekinthetővé tenni a hazai filmtörténetet. Az a lemez, amely idén a némafilmek (s a filmarchiválók) hagyományos nemzetközi fórumán, a Pordenonei Fesztiválon is nagy sikert aratott, a készülő sorozat első darabja.

„Egy film létrejöttének összesen két elengedhetetlen feltétele van. Az, hogy legyen exponálható nyersanyag, és hogy ezt valaki exponálja. Minden más fakultatív.”

 

*

 

Nézzük a némafilmeket. Abc-sorrendben itt van az összes, kezdetektől 1944-ig. Címével kihívóan csalogat az A három pofon. Lajthay Károly, a film forgatókönyvíró-rendezője, mellett listázva az összes többi filmje. Például az A levágott kéz (1920), főszerepben Pickford Alice... Elemzett filmek kategóriájában (ez akkor most egy másik keresést segítő opció) cégek szerinti keresés: Kovács Emil és Társa valamint a Sonor Film bemutatja: Hyppolit, a lakájt (a német változat címe: Er und sein Dienen), bemutatva 1931. XI. 27-én a Fórum moziban. Az egyik operatőr Hösch Eduard... „Schneider úr jól menő szállítóvállalatot vezet. A továbblépés és a fejlesztés kérdésében sokat vitatkozik az üzleti munkában is részt vevő lányával. (Terka az automobilokra térne át, míg papa csakis a lovakban bízik). Schneiderné vezeti az otthoni életet. A hirtelen meggazdagodott kispolgári család élete kezd megváltozni. (...) A két inas közötti különbség, a slampos Tóbiás és a le-nem-ereszkedő Hyppolit személyében életformák és társadalmi különbségek, alkalmazkodási stratégiák ütköznek”.

Filmhibák: képremegés... „a film ugyanolyan változásokon megy keresztül, mint egy radírgumi vagy egy kiló kenyér.”

Snittek közelről: „Az alkotómunkák közelről címszónál bontsa ki a szövegmezőben felkínált szavak tartalmát, ahogyan a filekezelőnél megszokta és megnézheti, hogy a filmmintáink alapján milyen képsorokat mellékeltünk az egyes szempontokhoz.” Dramaturgia – forgatókönyv – történetet mesél el – motívumtár – bűntudat – Átok vára, filmrészlet. Öltönyös férfi rohan egy erdei úton, izzad, kimerült, arcát törülgeti. Gondolatai feliratként rávetítődnek az útra, hirtelen szellemkép veszi üldözőbe, menekül, hátra-hátra néz, felpattan egy lovaskocsira, de a szellem továbbra is vádlóan emeli ujját felé... „végül egy szakadékban leli halálát”. Olvasható az Átok vára cselekménye is, sőt az is kiderül, hogy „Dr. Goethy Miklós, múzeumi titkár egy középkori olasz festő utolsó képének felkutatása ürügyén magával viszi Berényi Hildát a hollókői várba, el akarja csábítani. A sikertelen kísérlet után a férfi álmában megelevenedik egy középkori történet, amelyben az egyik őse leszúrta a festőt, mert az a lánya védelmére kelt. A felébredő Goethy bűnhődik őse bűnéért; bárhová megy, követi a meggyilkolt festő alakja.” Ez a némafilm 1927-ben készült, és Pethes Sándor üldözte Várday Gusztávot (Star Film).

Válogatott tanulmányok: Balogh Gyöngyi, Király Jenő, Magyar Róza, Peternák Miklós. A magyar avantgard film. Moholy, rákeresve, mint a tanulmányban említett név és a hozzá kapcsolódó filmrészlet: Schwartz – Weiss – Garu, teljes képernyőre nagyítható. „A pozitívból negatívba és visszaváltó fény- és árnyjátékot a szem iskolázásának, tisztán vizuális élménynek, és a csak ezen az úton megszerezhető gondolatoknak szánta.”

Ezer csók a jelszó, előadja Somogyi Nusi és Erdély Miklós, az Ismeretlen ellenfél című filmből.

 

*

 

„Az első Magyarországon készült filmfelvételek is a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódnak. Lumière operatőrjei lefényképezték a díszfelvonulást, Sziklai Zsigmond pedig, az első magyar mozgófényképész, felvételt készített a királyról. Sziklai kamerája – a freudi elvétés parádés példájaként – levágta a király fejét.”

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/12 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=44