KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/február
KRÓNIKA
• N. N.: Joe Pasternak Magyar producer Hollywoodban
• Molnár Gál Péter: Kinski
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: A barlanglakók élete Képeink története
• Báron György: Sok cinkos van szerte a világon Beszélgetés Konrád Györggyel és Makk Károllyal
• Szomjas György: Roncsfilm Forgatókönyv-részlet
GREENAWAY
• Balassa Péter: Prospero lapozgat és vonul
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Helmer Nóra Hollywoodba megy Greta Garbo
• György Péter: Finom kardigánok Twin Peaks (I-VIII.)
KRITIKA
• Spiró György: Illúziók fogytán A hold hangja
• Márton László: A történelem elvonul Könyörtelen idők
• Békés Pál: Na most mi van? Zsötem

• Kéri László: Pipacsok a fóliában Mi történt velük?
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A hercegnő és a kobold
• Boros József: Szerelmes szívek
• Békés Pál: Visszakézből
• Turcsányi Sándor: Krumplirózsa
• Koltai Ágnes: Meghalsz újra
• Nagy Gergely: Marhakonzerv akció
ELLENFÉNY
• Kovács András Bálint: A legszomorúbb tévéműsor

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Dr. Kricsfalvi Anita: A filmrendező és a producer

Politzer Péter

Évtizedekig nem voltak producerek Magyarországon. Most újra megjelentek, nagy szivarjuk van, valaha a gyártást vezették a film gyárában, esetleg a tévében. Nálunk bárki lehet producer, nem kell hozzá semmiféle képesítés (ellentétben például Franciaországgal). De hogy jogilag ki tekinthető annak, az már bonyolultabb kérdés. Igaz, ez csak akkor kerül elő, ha pénzügyi – ritkábban művészi – szempontokból konfliktus alakul ki, s az érintettek maguk között nem tudják rendezni. Általánosságban elmondható, hogy producer az, aki a pénzt hozza, őt a film kizárólag befektetésként érdekli, a rendező pedig művészileg jegyzi a filmet.

A filmrendező és producer című könyv nemcsak a meghatározás problematikáját vizsgálja, hanem azt is tárgyalja, hogy a magyar és a nemzetközi (főleg az olasz és francia) jog hogyan szabályozza a film elkészülte szempontjából kulcsfontosságú figurák viszonyát. „A rendező és a producer jogai konkurálnak, és a szerző morális jogának primátusa nem jelenti a producer vagyoni jogának elenyészését...”

Melyek azok a határok, eszközök, lehetőségek, amelyekkel ez jogilag nagyon nehezen definiálható két személy (foglalkozás?) az érdekeit védheti? Mit jelent a befejezett film, a final cut, a remake fogalma, illetve mit ezek szerzői jogi viszonyai? Kinek mennyit és mikor kell fizetni, ha elkészül, vagy nem készül el a film? Mire köthető biztosítás és mire nem? Az eredmény/felróhatóság/érdekkör a vállalkozási szerződésnél... Színtiszta jogértelmezés több mint 100 oldalon keresztül, jogszabályokkal és szerződésekkel.

„Ahhoz, hogy a filmipar helyzete javuljon Európában, még nem elegendő a szerzői jogi szabályozás átalakítása.” Viszont bizonyos, hogy ennek hiánya hátráltatja.

 

 

PONT KIADÓ, 1996


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=393