KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/január
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Tony Richardson

• Jeles András: Küzdelem Napló
SPIKE LEE
• Turcsányi Sándor: New York fényei
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: Tévé-Borisz és Videó-Misa Folytatásos történelem (2.)
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A DeMille-örökség Pordenone
ROSSELLINI
• Bikácsy Gergely: Vulkán, jégcsap, könnyek Rossellini és a Stromboli
KRITIKA
• Spiró György: Egy műfaj, ami nincs Száműzöttek
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Rosalie vásárolni megy
• Turcsányi Sándor: Hamis a baba
• Schubert Gusztáv: Kősikoly
• Kovács András Bálint: A Halászkirály legendája
• Hegyi Gyula: Harley Davidson és a Marlboro Man
• Fáber András: Csak egy lövés
• Sneé Péter: Doc Hollywood
• Bíró Péter: Leszámolás Kis-Tokióban
• Békés Pál: Delicatessen
• Tamás Amaryllis: Visszatérés a kék lagúnába
KÖNYV
• Takács Ferenc: Össz-kelet-európai szemle MOVEAST – 1.
ELLENFÉNY
• György Péter: A háború

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A vörös kör

Kovács Marcell

Le Cercle rouge – francia, 1970. Írta és rendezte: Jean-Pierre Melville. Szereplők: Alain Delon, Bourvil, Gian Maria Volontè, Yves Montand. Forgalmazó: Caesar Film International. 140 perc.

 

Utolsó három filmjével Jean-Pierre Melville minden addiginál nyíltabban fordult a tömegfilm felé: a közkedvelt policier műfajában dolgozott, és a korszak legnépszerűbb francia színészét nyerte meg főszereplőnek. A filmeket a bűnügyi téma és Alain Delon személye trilógiává avatja. A két szélső darab már a címével (A szamuráj, Egy zsaru) is jelzi, hogy a főhős egyszemélyes története, a középső tételben azonban négy egyenrangú központi figurát fon körbe igen összetett cselekményháló.

A felvonultatott sztárparádé révén A vörös kör Melville legnagyobb kasszasikerének bizonyult, holott a film semmiféle engedményt nem tesz a közönségnek. Szórakoztató rablásos-menekülős thriller helyett ólomsúlyú anti-thrillert kap a néző, ahol a tempó lassú, szinte mozdulatlan, a történések indoklása homályos, és hosszú negyedórák telnek el egyetlen szó nélkül. Az író-rendező Melville mindent elkövet, hogy elidegenítsen, elharapja az izgalmas fordulatokat, és szigorúan kerüli a látványosságot, az autós jeleneteket vetített háttérrel oldja meg, karizmatikus színészei arcára pedig bressoni mozdulatlanságot kényszerít. Ebben az erősen stilizált világban mindent Melville gúnyosan keserű pesszimizmusa ural, magányos hősei sorsát árulás, hűtlenség és zsarolás alakítja. Ahogy a rendőrfőnök kétszer is megjegyzi, mindenki bűnös.

Az amerikai gengszterfilmek bűvöletében élő Melville hatalmas amerikai autókba ülteti ékszerrabló szereplőit. Szinte világítanak a párizsi utcákon a széles országúti cirkálók, a túléléshez nem ideálisak, de legalább van stílusuk.

Extrák: csak képgaléria és előzetesek, a francia hangsáv pedig nem kapott magyar feliratot. A szélesvásznú kép viszont kiváló, és a magyar hang a klasszikus régi szinkron.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9121