KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/január
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Tony Richardson

• Jeles András: Küzdelem Napló
SPIKE LEE
• Turcsányi Sándor: New York fényei
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: Tévé-Borisz és Videó-Misa Folytatásos történelem (2.)
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A DeMille-örökség Pordenone
ROSSELLINI
• Bikácsy Gergely: Vulkán, jégcsap, könnyek Rossellini és a Stromboli
KRITIKA
• Spiró György: Egy műfaj, ami nincs Száműzöttek
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Rosalie vásárolni megy
• Turcsányi Sándor: Hamis a baba
• Schubert Gusztáv: Kősikoly
• Kovács András Bálint: A Halászkirály legendája
• Hegyi Gyula: Harley Davidson és a Marlboro Man
• Fáber András: Csak egy lövés
• Sneé Péter: Doc Hollywood
• Bíró Péter: Leszámolás Kis-Tokióban
• Békés Pál: Delicatessen
• Tamás Amaryllis: Visszatérés a kék lagúnába
KÖNYV
• Takács Ferenc: Össz-kelet-európai szemle MOVEAST – 1.
ELLENFÉNY
• György Péter: A háború

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vízözön

Bori Erzsébet

 

Amikor már feltalálták mind a négy őselemet, sőt jött valaki, és kihúzott a kabátujjból egy ötödiket is, akkor át kellett térni a vegytani produkciókra: víz a tűz alatt (vagy fordítva, de úgy csak B széria), föld a levegőben, többeknek sikerült a vákuum a vákuumban, és miután a nedves part és a tüzesvíz is megvolt, most itt az özönvízben játszódó katasztrofális akcióthriller. A Vízözön olyan átlagos a maga zsánerében, gyengébb, mint a Twister, de jobb, mint a Földrengés. Nekem húsz perc is elég lett volna belőle, de feltétlenül meg akartam várni a gátszakadást. Láttam már ilyet, de az rég volt, gyerekcipőben járt még a számítógépes technika. (A Vízözön kedvéért pedig visszafeküdt a bölcsőbe.)

Többet nem kell róla mesélnem, aki csak havonta kétszer megy moziba, úgyis tud mindent. Mást mondok: aki havonta háromszor, az akár csinálhatna is egy ilyen filmet. Én már el is kezdtem dolgozni A gát munkacímű, regionális gyártású filmem forgatókönyvén; már tudom is, kik lesznek a szponzoraim.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/08 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3770