KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/január
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: Tony Richardson

• Jeles András: Küzdelem Napló
SPIKE LEE
• Turcsányi Sándor: New York fényei
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: Tévé-Borisz és Videó-Misa Folytatásos történelem (2.)
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A DeMille-örökség Pordenone
ROSSELLINI
• Bikácsy Gergely: Vulkán, jégcsap, könnyek Rossellini és a Stromboli
KRITIKA
• Spiró György: Egy műfaj, ami nincs Száműzöttek
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Rosalie vásárolni megy
• Turcsányi Sándor: Hamis a baba
• Schubert Gusztáv: Kősikoly
• Kovács András Bálint: A Halászkirály legendája
• Hegyi Gyula: Harley Davidson és a Marlboro Man
• Fáber András: Csak egy lövés
• Sneé Péter: Doc Hollywood
• Bíró Péter: Leszámolás Kis-Tokióban
• Békés Pál: Delicatessen
• Tamás Amaryllis: Visszatérés a kék lagúnába
KÖNYV
• Takács Ferenc: Össz-kelet-európai szemle MOVEAST – 1.
ELLENFÉNY
• György Péter: A háború

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csavard be, mint Beckham!

Jakab Kriszta

 

Az indiai játékfilmek folytatják térhódításukat. A nemzetközi publikum a tavalyi, számos fesztivál jelölését és díját magáénak tudható Mira Nair-film, a Monsoon Wedding óta már tudja, mire számítson, ha indiai vígjátékra vált jegyet. A Csavard be, mint Beckham rendezője, Gurinder Chadha sem lőtt mellé.

Jessnek, a tizennyolc éves, Londonban élő szikh lánynak mindene a foci. Bálványa a mértani pontosságú beíveléseiről ismert, póni-frizurás jobbszélső, David Beckham. Szülei persze azt szeretnék, ha Jesse a dzsapati sütéssel és a férjhez menés gondolatával foglalkozna, akárcsak nővére, Pinky, ő azonban szívesebben rúgja a parkban a bőrt, míg Jules rá nem talál, és meg nem hívja a helyi női focicsapatba. Ettől kezdve újdonsült barátnőjével egyszerre küzdenek a győzelemért, az edző srác szerelméért, hogy a barátságuk is megmaradjon, no meg a szülők se vegyenek észre semmit. A mindent eldöntő bajnoki mérkőzés azonban épp Pinky esküvőjének napjára esik…

A végkifejlet persze könnyedén megjósolható. Ne várjunk ettől a mozitól drámai hangvételt, mint például a hasonló témát feldolgozó Billy Elliotnál, mert itt sokkal inkább a Kelet, az kelet őszinte öniróniája jellemző, különösen az előre eltervezett házasságokat illetően. Kedvesek, élettel teliek a karakterek, különösen Juliet Stevenson, Jules édesanyjának szerepében, akit egész idő alatt csupán egyetlen dolog aggaszt: „miért hord az ő kislánya nadrágot, tán csak nem leszbikus?”.

A Csavard be, mint Beckham igazi örömmozi vérbő családi vitáival, fergeteges esküvő-jeleneteivel, betekintést engedve egy szikh család hétköznapjaiba. És lányok, most őszintén, ki akarna aloo gobhi főzéssel bíbelődni, ha úgy tudná csavarni a labdát, mint az isteni David Beckham?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2691