KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/december
KRÓNIKA
• N. N.: Kommersz neorealizmus? Luigi Zampa
• Ember Judit: Koza Dezső halálára

• Ardai Zoltán: Az undor titokzatos tárgya Peter Greenaway
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: A nagy moszkvai szópuccs Folytatásos történelem

• Reményi József Tamás: Igazságtétel? Magyar krónikák
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: Mindenféle múltak Házi videók

• Földényi F. László: Leni Riefenstahl és Az akarat diadala
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: Mistery Train
• Sneé Péter: Túl a Ráktérítőn Csendes napok Clichy-ben
• Székely Gabriella: Vissza Moszkvába Három nővér
• Koltai Ágnes: Holnapelőtt Halálutak és angyalok
• Váncsa István: Virágos, gyertyás, homokos Julianus

• Zsugán István: Mindannyian törökök vagyunk Beszélgetés Xavier Kollerrel
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Monsieur Bard különös óhaja
• Békés Pál: Az utolsó kijárat Brooklyn felé
• Székely Gabriella: Egy külön világ
• Hegyi Gyula: Oly távol és közel
• Turcsányi Sándor: Lányom nélkül soha
• Sneé Péter: Folt a zsákját
• Tamás Amaryllis: A szerelem erejével
• Nagy Gergely: Dinasztiák harca
HÁTTÉR
• Sirály Gergely: Fekete Mozgó

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ifjúkor forró évei

Ardai Zoltán

 

Avagy: egy szerb ifjú kalandjai a polgárháborús Turkesztánban. A főhős az első világháború frontharcaiból vetődik a szovjethatalom szolgálatába. Sajnos, végül egy sátáni, turbános alak fegyvere leteríti. Meg kell halnia a győzelem küszöbén, de a haldoklás képsorai nem engedik a nézőnek, hogy nagyon bánkódjék, már csak azért sem, mert a legény mintha csupán a „forró életévek” méltó árát fizetné meg.

Az időjátékkal és a sok vérrel furán ügyetlenkedő rendezés több helyütt őszintén naiv, s ez frissecske légkört ad a filmnek. Hogy a történelemről mond-e valami érdemlegeset, arra jobb nem figyelni, ellenben izgalommal nézhetjük, mire jut a nehéz helyzetekben próbált barátság és a szerelem ebben a történetben. S aki megfelelő hangulatban van, a moziban néhány pillanatra elhiheti: egy délszláv körtánc az egész élet.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/07 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7036