KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/december
KRÓNIKA
• N. N.: Kommersz neorealizmus? Luigi Zampa
• Ember Judit: Koza Dezső halálára

• Ardai Zoltán: Az undor titokzatos tárgya Peter Greenaway
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: A nagy moszkvai szópuccs Folytatásos történelem

• Reményi József Tamás: Igazságtétel? Magyar krónikák
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: Mindenféle múltak Házi videók

• Földényi F. László: Leni Riefenstahl és Az akarat diadala
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: Mistery Train
• Sneé Péter: Túl a Ráktérítőn Csendes napok Clichy-ben
• Székely Gabriella: Vissza Moszkvába Három nővér
• Koltai Ágnes: Holnapelőtt Halálutak és angyalok
• Váncsa István: Virágos, gyertyás, homokos Julianus

• Zsugán István: Mindannyian törökök vagyunk Beszélgetés Xavier Kollerrel
LÁTTUK MÉG
• Reményi József Tamás: Monsieur Bard különös óhaja
• Békés Pál: Az utolsó kijárat Brooklyn felé
• Székely Gabriella: Egy külön világ
• Hegyi Gyula: Oly távol és közel
• Turcsányi Sándor: Lányom nélkül soha
• Sneé Péter: Folt a zsákját
• Tamás Amaryllis: A szerelem erejével
• Nagy Gergely: Dinasztiák harca
HÁTTÉR
• Sirály Gergely: Fekete Mozgó

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nőrablás

Koltai Ágnes

Peter Grenville Becketje óta alig született olyan remek, valódi történelmi film, mint a 14. századi Szerbiát, a délszláv kultúrát bemutató Banović Strahinja (amelyet nálunk, ki tudja miért, a kalózvirtust idéző Nőrablás címmel forgalmaznak). Peter Grenville és Vatroslav Mimica kivételes érzékkel ragadta meg az Atlantiszként elsüllyedt múltat; nem pusztán az osztályharcok történetét ábrázolják, hanem a személyiség drámáját (ők talán még Flaubert pompázatos Szalambóját is meg tudnák filmesíteni). Igaz, nemes irodalmi művet dolgoztak fel: Grenville Anouilh Becket, vagy Isten becsülete című drámáját, Mimica egy középkori délszláv hősi éneket.

Egy fájdalmas hősi ének és egy freskó őrzi Strahinja bán emlékét, aki nemcsak elrabolt asszonyát vette vissza az „Anatóliai Sátántól”, a kegyetlenkedéseiről hírhedt török vezértől, hanem bátran szembeszállt a pusztító ősi szokásjoggal is. Strahinja a papok néma fenyegetése ellenére sem veszi el önkezével hűtlen felesége szeme világát. Jóllehet férfibecsületét kockáztatja, s kipenderül az olyannyira áhított hatalomból is, de cserébe megleli lelki békéjét.

Bár Mimica nem fékezi fantáziáját a harci düh és a középkori kegyetlenkedések felidézésében (tobzódik a karóba húzás, lefejezés, nőgyalázás látványában), ám filmje valójában egy kifinomult lélek rajza. Strahinja reneszánsz értelemben vett személyiség: amikor vét atyái törvényei ellen, a szerelem, a morál, az egyéniség jogát védi. S közben felsejlik a török veszély árnyékában gyermeki tudatlansággal civódó szerb nemesség sorstragédiája is: 1389-ben, Rigómezőn a papság, a szent kard és a talizmán már nem nyújtott oltalmat a janicsárok ellen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/04 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6459