KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/november
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Mozgókép Alapítványról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A Nyugat alkonya, a Kelet agóniája Velence

• Kozma György: Csendben megyek el A kert
• Turcsányi Sándor: Csúcstalálkozó a sherwoodi erdőben A kis Taraszov és a nagy Costner
• Molnár Gál Péter: Így élni jó! Frank Capráról
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Nemzeti purgatórium És mégis
• Hegyi Gyula: Európai operacirkusz Találkozás Vénusszal
• Barna Imre: A palermói rém Nyitott ajtók
• Csengery Kristóf: Szomorúan ellenőrzött vonatok Az állomás
VIDEÓ
• György Péter: Szemhatár-átlépés Magyar és holland videóinstallációk

• Zsugán István: Engem a hazugságok is gazdagítanak A moziról beszél Sebeők János író és természetvédő
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Where
• Koltai Ágnes: Thelma és Louise
• Ardai Zoltán: Érzelmes csodabogarak
• Turcsányi Sándor: A király ágyasa
• Tamás Amaryllis: Rocketeer
• Gáti Péter: Kipurcant a bébicsősz, de anyának egy szót se!
• Zsenits Györgyi: Nagy durranás
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: A kis zabálás Kapreál novella

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A karatézó Cobra

Loránd Gábor

 

Ez a japán film az olyan külföldit juttatja a néző eszébe, akinek lelki szemei előtt harcsabajuszú, busa szemöldökű, pej paripáját szőrén megülő, Piroschkáját táncoltató és ostorát pattogtató vitéz jelenik meg a „magyar” szó hallatán, és aki azt is tudni véli rólunk, hogy valahol egy Balkán nevű sötét zugban lakozunk. Inoue Umedzsi műve, a vijjogva, nyerítve, hörögve ugráló és hadonászó karatebajnokok handabandázásának köszönhetően ugyanis azt a benyomást keltheti a naiv és tájékozatlan mozilátogatóban, hogy a japánok (kevés kivételtől eltekintve) idióták. „Cobra”, a rendíthetetlen detektív és ellenlábasa, az emberiség szégyenének tartott gengszter sűrűn és hosszan csépelik egymást, amely összecsapásokat nevetés, mi több: jogos gúnykacaj követ a zsöllyében. A történet elemeinek kevés közük van egymáshoz, a fordulatok erőltetettek, a szereplők – megszállott, vagány zsaru; csakazértis korrupt, kukacoskodó főnök; maffia támogatta bűnöző politikus – körbenyírt sablonok.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/09 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6981