KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/november
KRÓNIKA
• N. N.: A Magyar Mozgókép Alapítványról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: A Nyugat alkonya, a Kelet agóniája Velence

• Kozma György: Csendben megyek el A kert
• Turcsányi Sándor: Csúcstalálkozó a sherwoodi erdőben A kis Taraszov és a nagy Costner
• Molnár Gál Péter: Így élni jó! Frank Capráról
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Nemzeti purgatórium És mégis
• Hegyi Gyula: Európai operacirkusz Találkozás Vénusszal
• Barna Imre: A palermói rém Nyitott ajtók
• Csengery Kristóf: Szomorúan ellenőrzött vonatok Az állomás
VIDEÓ
• György Péter: Szemhatár-átlépés Magyar és holland videóinstallációk

• Zsugán István: Engem a hazugságok is gazdagítanak A moziról beszél Sebeők János író és természetvédő
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Where
• Koltai Ágnes: Thelma és Louise
• Ardai Zoltán: Érzelmes csodabogarak
• Turcsányi Sándor: A király ágyasa
• Tamás Amaryllis: Rocketeer
• Gáti Péter: Kipurcant a bébicsősz, de anyának egy szót se!
• Zsenits Györgyi: Nagy durranás
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: A kis zabálás Kapreál novella

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hüvelyk Panna

Harmat György

 

Mesefilm, természetfilm, kalandfilm a Távol-Keletről. Filmforgalmazóink rájöttek, hogy a japánoknál nemcsak a művészfilm terem meg, hanem a rossz és jó, kellemetlen és kellemes, de mindenképpen vérbeli, közönségvonzó kommersz is. A kellemesek közül való ez az Andersen-meséből (Pöttöm Panna) készült rajzfilm, annak ellenére, hogy rajzstílusa híján van minden egyéni leleménynek, s hogy zavaróan igénytelen az édeskés slágerzene-körítés. (Ráadásul a legtöbbször elhangzó dal első négy hangja egy-az-egyben az Óz, a csodák csodája Judy Garland énekelte betétdalából – Over the Rainbow – származik.)

Eleinte túlzottnak tartottam a figurák által sűrűn potyogtatott könnyeket is, míg eszembe nem jutott, hogy gyerekkoromban milyen jókat sírtam Andersen meséit olvasva. A dán meseköltő szellemétől e film érzelmessége éppúgy nem idegen, mint az azt oldó, kedves, karikaturisztikus humor. A komikus ábrázolás csúcspontját a film vége felé egy remek jelenetben éri el, amikor Panna édesanyjának (aki érti az állatok beszédét) a békák pantomimben kénytelenek előadni lánya házasságának történetét, s ebből az egész mese fergeteges paródiája kerekedik ki. A rajzfilm-változat készítői kissé átalakították Andersen történetét, még anakronizmusokat is beleszőttek: az átlagnál alig jobb, de mindvégig szórakoztató filmet hoztak létre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6627