KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Bodrossy Félix (1920–1983)

Pánczél György

 

Egyidősek voltunk, és egyszerre kerültünk a filmszakmába 1938-ban. Laboráns gyakornokként kezdte, majd segédoperatőr lett a Híradó- és Dokumentum-Filmstúdió Könyves Kálmán körúti telepén. Több mint száz játék-, dokumentum-, animációs-, portréfilm rendezője, illetve operatőre volt. Nevéhez fűződik a Győrffy Józseffel kikísérletezett plasztikus eljárás, melyet különleges optikai előtéttel ellátott felvevőgépével készített. Alkotásaikat – Állatkerti séta, Artistavizsga és Téli rege – A Toldi moziban vetítették, s a nézőknek egy erre a célra készített szemüveget adtak. Találmányuk nem vált be, mert a nézőket zavarta a szemüveg használata. Kutatásaikról érdekes könyvet írt A plasztikus film címmel. Kevés olyan rendező volt, akinek fiatalabb kori műveiben ne Bodrossy lett volna az operatőr. Legtöbb filmjét Banovich Tamással készítette: ezek a táncfilmek sok sikert arattak.

Első játékfilmjét 1957-ben forgatta. Játék a szerelemmel címmel, Apáthy Imre rendezésében. E filmben, amelyet 2 évi késéssel mutattak csak be, feltűntek Bodrossy Félixnek olyan gépmozgásai, melyeket addigi filmjeiben még nem láthattunk. 1959-ben a nála hat évvel idősebb Hegyi Barnabás társoperatőreként forgatta a Fapados szerelem című filmet Máriássy Félix rendező irányításával. 1961-ben a Kiss József által rendezett Májusi fagy című filmnek volt operatőre, majd egy évvel később készült el a 20 évre egymástól (Fehér Imre rendezése). Ekkor nyilatkozta: „Nem kívánom bizonygatni, hogy az operatőr munkája fontos szerepet játszik egy film hangulatának megteremtésében, és hogy minőségét csak alátámasztja, ha ezt nem hivalkodóan teszi, hanem művészi alázattal.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/04 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6774