KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Prof. Kuruzsló

Greskovits Béla

 

Ez a film nem méltó figyelmünkre. Értéktelen giccs. Meglepőnek egyvalamit találhatunk benne: azt, hogy a közelmúlt Lengyelországában készítették.

Mert mégiscsak meghökkentő látni, hogy míg a hetvenes évek végén érlelődő krízisben filmművészek (Wajdát, Zanussit, Kawalerowiczot említhetnénk) érvényes alkotások emlékezetes sorában szóltak felelősségérzetükről és szorongásukról, Jerzy Hoffman (olyan szuper- és nosztalgiafilmek rendezője, mint a nemrég nálunk is bemutatott Áradat és A leprás nő), azon fáradozott, hogy filmje búzavirágszemű boltoslányát boldog párrá boronálja össze egy makulátlanra sikált jellemű ifjú gróffal. És, nehogy a finnyás nagyúri família kivetnivalót találjon a frigyben, még azt is „kiderítette”, hogy a boltoskisasszony a háború előtti Lengyelország legjobb sebészorvosának lánya. A „kuruzslóé”, aki feleségétől s a világ által megbántottan egy istenhátamögötti faluban csodadoktorkodik.

Ilyen és ehhez hasonló ízetlenségekből: szenvelgő nagytotálokból, szekérderéknyi piros rózsából s a szentimentális mélypontokon fülünkbe bugyborékoltatott édeskés muzsikából áll a film.

Nem egyszerűen a giccs iránti ellenszenv, hanem kínos feszélyezettség lesz úrrá rajtunk, amint „meseautót” látunk suhanni a lengyel tájak szomorú sarán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6625