KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nem férünk a bőrünkbe

Magyar Judit

Mica Miloševic filmjében mindenki vég nélkül rohangál és kiabál. Egy nagy család lakói, meg az albérlők futkosnak keresztül-kasul a régi előszobán és az omladozó mellékhelyiségeken – főképpen azért, hogy lehetetlen helyzetüket kellőképpen érzékelni lehessen. Legtöbbet a főszereplő családapa szaladgál, érthető: fél. Nem pusztán szorong, mint napjaink kisembere, hanem egyenesen irtózik mindattól, ami várja. Reszket, hogy el fog késni a munkahelyéről, és reszket a reszketéstől. Ráadásul időnként elhatározza, hogy majd ő megmutatja. E szerepben Nikola Simićnek sikerül elegyítenie a századeleji hivatalnok alázatosságát a századvég neurózisával. Ügyes munka.

Vojislac Kostić írt egy dalt a filmhez, miszerint az élet nehezen elviselhető. Felháborodott a kusza reggeleken meg a levont béreken, a főnökök meg a beosztottak viszonyán s a kisemmizettek sorsán. Akárcsak a rendező. Ám Mica Miloševic nem elégedett meg néhány strófával, párosítani próbálta hát Mihalkov gyöngén megvilágított szobabelsőit Danyelija finom, groteszk lírájával.

Kísérletezni jó. Dalolni is igen kellemes. Csak a mozi fárasztó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/12 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6259