KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Phenomenon

Vidovszky György

Különleges jelenség lepi meg George Malleyt (John Travolta) születésnapján: egy égből jövő, erős fény „egy csapásra” megváltoztatja életét. Addigi nyugodt, kisvárosi tudatlanságát felváltja az olthatatlan tudásszomj, a veszély és a gyanakvás. Barátai értetlenül szemlélik George színeváltozását: naponta több könyvet olvas el, alig alszik, mégsem fáradt, előre jelzi a földrengést, húsz perc alatt megtanul portugálul, tárgyakat táncoltat kedvére a levegőben. A film látszólag nem is akar a parafenomén jelenségek mélyére hatolni, megelégszik a hétköznapi misztikum bájosan veszélytelen bemutatásával: szórakoztató, bár nem túl izgalmas vígjátéki helyzetet teremt a kisváros lakóinak gyermeki rácsodálkozása George természetesen vállalt, fenomenális képességei láttán.

Ám egyszercsak drámai fordulatot vesz a film: a tudás paradox módon szerencsétlenné teszi főhősünket. Az FBI keresi, és a szeretett nő is elfordul egy időre tőle. Paranoiásnak tűnő viselkedésére az orvostudomány azonnal megtalálja a választ: agydaganata van, ennek következtében serkent fel az agyműködése(!). Halála („ágyban, párnák közt”) meghatónak szánt befejezés helyett alkotói egérút a megoldatlan témából.

A könnyednek induló film a súlyosnak szánt fordulatoktól kártyavárként omlik össze, a felületesség mélyére hatolni eleve sikertelen vállalkozás. Sajnos az egykori táncfenomén, John Travolta is csak nevével tűnik ki e harmadrangú csapatmunkából. Sovány parainézisként megállapíthatjuk, óvakodjunk az űrlényektől, mert agydaganatot okozhatnak, s ne kérkedjünk könnyen megszerzett nyelvtudásunkkal, mert az par(a) excellence ostobaság. Valamint, ha valaki a parapszichológiával akar foglalkozni, ne ennél a zagyva parabolánál kezdje.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/11 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=388