KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Elhunyt Lino Brocka
• Koltai Ágnes: Európai audiovizuális közösség Eureka Audiovisual
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A nagy európai fal Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai Cannes

• Báron György: Hamlet képregényt olvas Aki Kaurismäki filmjei
• N. N.: Aki Kaurismäki filmjei
• Bikácsy Gergely: Bálrendezők Menekülés a „Szabadság” moziból
TÖMEGFILM
• Turcsányi Sándor: A Sólyom nyomában Német demokratikus indiánfilmek
• Szilágyi Ákos: A fejorvosnál Az Emlékmás, mint korunk hőse
TELEVÍZÓ
• Simándi Júlia: Capitaly Televízió és filmgyár magánkézben
KRITIKA
• Székely Gabriella: Leltáron kívül Félálom
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Hiúságok máglyája
• Ardai Zoltán: Darkman
• Hegyi Gyula: New Jack City
• Sneé Péter: Fogd a nőt és fuss!
• Tamás Amaryllis: Boszorkányok
• Zsenits Györgyi: Ragadozó Los Angelesben
HÁTTÉR
• Kézdi-Kovács Zsolt: Eurimages

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Manolete

Vincze Árpád

Manolete – spanyol-brit-francia-amerikai-német, 2008. Rendezte: Menno Meyjes. Szereplők: Adrien Brody, Penélope Cruz, Juan Echanove. Forgalmazó: Intersonic. 92 perc.

Minden sikeres férfi mögött egy nő áll. S ha a sikeres férfi torreádor, a helyzet így áll: mögötte nő, szemben vele bika. Erről a veszélyekkel teli létállapotról szól Menno Meyjes filmje. A rendező a Manuel Rodríguez Sánchez Laureano néven született bikaviador-legendának – vagyis Manoletének – állít emléket, akinek stílusa, hátborzongatóan nyugodt arénabeli jelenléte lenyűgözte a közönséget, s akinek váratlan és korai halálakor (harmincéves volt) Franco tábornok háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. Manolete persze az előtt is sikeres volt, hogy mögé állt volna a végzetét jelentő, különös Nő; a film a hős életének utolsó másfél évét öleli fel, amelyben a fentebb jelzett – szerelmi – háromszög fennállott.

Meyjes, aki forgatókönyvíróként Oscar-jelöléssel debütált (regényadaptációt készített Spielberg Bíborszín című 1985-ös mozijához), harmadik rendezésében mindent a főszereplő karakterének rendel alá. Manolete habitusához igazodva nem feszes tempóval vagy dinamizmussal operál: szimbólumokkal és utalásokkal tűzdelt, stilizált képsorokon, egymásba úsztatott jeleneteken és lassított fevételeken át igyekszik megmutatni a szerelem és a matadorszenvedély közt csendesen, de biztosan felőrlődő Mestert. Az alakok jobbára statikusak és fegyelmezettek, érzelmeik valósággal leválnak róluk, s rajtuk kívül léteznek. Egy lelassított mozdulatban, egy színpompás, ámde modoros pillanatképben és sok-sok szétkenődött szemfestékben mutatkoznak meg – Meyjes olykor giccsközeli megoldásokkal, ritkábban okosan megtalált eszközökkel festi meg a spanyolok legendás hősének portréját.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10709