KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/július
KRÓNIKA
• Kovács András Bálint: A hatvannyolcas zárvány
• N. N.: David Lean (1908–1991)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Tökéletlen feltámadás A fotográfiáról

• Ardai Zoltán: Álomféleségek Doors
• Hárs György Péter: Jim Morrison és az erotikus tudomány Doors
MAGYAR MŰHELY
• Bán Zoltán András: A romlottságnak nincs határa Beszélgetés Kamondi Zoltánnal

• Zsugán István: Családi szennyes Budapesti beszélgetés Marco Risível
• Schubert Gusztáv: Amerika gyermekei Ovimozi
• Sinkó István: Kés, villa, olló, kamera...
KRITIKA
• Koltai Tamás: Epizodisták főszerepben Rosencrantz és Guildenstern halott
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Intruderek támadása
• Báron György: Tortúra
• Fáber András: Robin Hood
• Gelencsér Gábor: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Kövesdy Gábor: Snack Bar Budapest
• Zsenits Györgyi: Apócák a pácban
• Koltai Ágnes: Zöldkártya
• Tamás Amaryllis: Talpig zűrben
FESZTIVÁL
• Báron György: Monitorfej Fesztivál Győrött
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: Kinek mozog a mozgókép?

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mestercsapda

Sneé Péter

Egy hóhérbrigád tagjai jó útra térnek, aminek első jeleként lemészárolják saját bajtársaikat. Derűs történtet ez a military fantasy műfajából, ahol terepszínű gyakorlóruhában szerelmeskednek a párok, hogy gond nélkül ugorhassanak ki az ágyból, ha jóféle öldösésre támad gusztusuk közben. A kamaszos fogamzásgátlás ideája lenyűgözte a forgatókönyvírókat is, mivel egy tisztes rémtörténetet sem sikerült összeollózniuk. Shimon Dotan személyében pedig minden idők egyik legtehetségtelenebb rendezőjét üdvözölhetjük: filmje akár a dermedt üveg, vagy a kihűlt láva. Unt botladozásra kényszerít ahelyett, hogy lenyűgözne sodrásával, erejével, forróságával.

Ami hiba elkövethető egyáltalán, azt elkövetik itt: a gyanútlan áldozatok mintha vágóhídra mennének, olyan keserves képpel lépnek elénk, s ingükből elődudorodik a robbanópatron, hogy lássuk, hol éri majd őket a megváltó golyó. A rosszul kiválasztott, ügyetlen statisztéria persze asszisztál csupán az olyan kétbalkezes nagymenőknek, mint amilyen a lelki tusáját kifejezéstelen arccal, üveges tekintettel prezentáló Gary Busey, akinek elfelejtettek szólni, hogy csak egyenruhában tisztelgünk, civilben nem. Az egyedüli izgalmat az váltja ki, hogy a leszámolás színhelyéül szolgáló kies üdülőhelyet csakugyan Moscow-nak hívják-e vajon. Ám még erre sem kapunk feleletet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=914