KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/július
KRÓNIKA
• Kovács András Bálint: A hatvannyolcas zárvány
• N. N.: David Lean (1908–1991)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Tökéletlen feltámadás A fotográfiáról

• Ardai Zoltán: Álomféleségek Doors
• Hárs György Péter: Jim Morrison és az erotikus tudomány Doors
MAGYAR MŰHELY
• Bán Zoltán András: A romlottságnak nincs határa Beszélgetés Kamondi Zoltánnal

• Zsugán István: Családi szennyes Budapesti beszélgetés Marco Risível
• Schubert Gusztáv: Amerika gyermekei Ovimozi
• Sinkó István: Kés, villa, olló, kamera...
KRITIKA
• Koltai Tamás: Epizodisták főszerepben Rosencrantz és Guildenstern halott
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Intruderek támadása
• Báron György: Tortúra
• Fáber András: Robin Hood
• Gelencsér Gábor: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Kövesdy Gábor: Snack Bar Budapest
• Zsenits Györgyi: Apócák a pácban
• Koltai Ágnes: Zöldkártya
• Tamás Amaryllis: Talpig zűrben
FESZTIVÁL
• Báron György: Monitorfej Fesztivál Győrött
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: Kinek mozog a mozgókép?

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Egy háború margójára

Géczi Zoltán

The Aftermath – amerikai – német – brit, 2019. Rendezte: James Kent. Szereplők: Jason Clarke, Keira Knightley, Alexander Skarsgård. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 104 perc.

 

Az angol filmgyártás temérdek moziban igyekezett feldolgozni a második világháború traumáját, ám ezek többsége nem kívánt túlmutatni a közhelyszerű konfliktusokon és karaktereken. Az irodalmi alapanyagból dolgozó James Kent másféle mozit forgatott, amely következetesen felülbírálja a hőseposzok gyakran irritálóan didaktikus világképét, nem vulgarizálja a szereplőket, és humanista nézőpontot elfoglalva beszél a fegyveres konfliktus felmérhetetlen pusztításáról.

Az angol nagyregény hagyományaihoz igazodó történet a feldolgozhatatlan gyász, a bizalmatlanság és a keserű indulatok melodrámája. Lewis Morgan (Jason Clarke), a brit hadsereg ezredese Hamburgban szolgál, s felesége, Rachael (Keira Knightley) is csatlakozik hozzá. A tiszt számára egy város melletti villát jelölnek ki lakhelyként, amelyben a német mérnök, Stephen Lubert (Alexander Skarsgård) lakik lányával. A győztesek és legyőzöttek eleve adott konfliktusát mélyíti, hogy mindkét családot gyász emészti: Morganék fiukat, Lubert a feleségét veszítette el a bombázások során, szeretteik erőszakos halálának feldolgozására egyikőjük sem képes. A szerelmi háromszögbe torkolló dráma hátterét a gyújtóbombák által porig rombolt Hamburg, a háborút követő káosz, a kölcsönös gyűlölet által megmérgezett légkör adja, ám James Kent biztos kezű rendezőként határozza meg az arányokat, és történelemlecke helyett a karakterek vívódását helyezi előtérbe.

Az egyszerre puritán és emelkedett film legnagyobb erénye az elsőrangú szereposztás, illetve Franz Lustig elegáns operatőri munkája, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy James Kent nem a mainstream háborús filmek híveinek szánta munkáját – az Egy háború margójára csendes minimalizmusában is sokkalta súlyosabb teher a szívnek és az elmének, mint a digitális pergőtűz térhangzású robajlása.

Extrák: Kimaradt jelenetek, két kisfilm a forgatásról, audiokommentár a rendezővel, képgaléria, előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/08 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14199