KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/június
KRÓNIKA
• N. N.: Pályázatunk eredménye
• N. N.: Magyar Mozgókép Alapítvány

• Márton László: Kései melankólia Jarman
TELEVÍZÓ
• Sipos Júlia: A forradalom elmúlt Fekete Doboz
• Wisinger István: Az amerikai közszolgálati televízióról Hír... hír... hír...
• N. N.: Mi az, hogy CPB?

• Bikácsy Gergely: Fallosz és arany ősz Eizenstein rajzai elé
• Körner Éva: A vonal dramatikája
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Filmművészetről pedig szó se essék Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• N. N.: Ragályi Elemér operatőr filmjei
KRITIKA
• György Péter: Macho-Magyarország Melodráma (Szabadság, szerelem)
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Rose Hill asszonya
• Zsenits Györgyi: Farkasokkal táncoló
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Táncőrület
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Mindörökké
• Tamás Amaryllis: Ollókezű Edward
• Gáti Péter: Jobb ma egy zsaru, mint holnap egy másik
• Bikácsy Gergely: A márki
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Mi, a fehér helikopter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Farkasverem

Faragó Zsuzsa

 

A film egyik gengszter főhőse (Szabó Gyula mélybarna, „jóember” szinkronhangján szólal meg) szinte az utolsó pillanatokig megőrzi a néző rokonszenvét, s csak a történet végére lesz világos elvetemült múltja és jelleme. Ez szinte az egyetlen meglepetés és drámai feszültséget kiváltó momentum Bolotbek Samsijev krimijében. Egyébként a néző tanácstalan – a puszta történet megértése is komoly feladatot jelent. A rendező felbontja az időt, jelent múlttal ütköztet, de az időváltások közben elveszíti a cselekmény fonalát. Az üldözések izgalmában Samsijev láthatóan két világot szembesít: az évszázados kirgiz hagyományokat a huszadik századi gengszterizmussal, a megszokás rendjét a Szovjetunió törvényeivel. Az emberi dráma, ami a főhős életét feszíti: gyermeki hálával tartozik egy fenséges nyugalmú öregembernek, aki ezt a hálát kihasználva érzelmileg zsarolja őt, s törvénytelenségre kényszeríti. Ám ezt a drámát a film sajnos csak jelzi, a rendező a történet bonyolításával bajlódik, a néző pedig unatkozik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/03 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5889