KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/június
KRÓNIKA
• N. N.: Pályázatunk eredménye
• N. N.: Magyar Mozgókép Alapítvány

• Márton László: Kései melankólia Jarman
TELEVÍZÓ
• Sipos Júlia: A forradalom elmúlt Fekete Doboz
• Wisinger István: Az amerikai közszolgálati televízióról Hír... hír... hír...
• N. N.: Mi az, hogy CPB?

• Bikácsy Gergely: Fallosz és arany ősz Eizenstein rajzai elé
• Körner Éva: A vonal dramatikája
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Filmművészetről pedig szó se essék Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• N. N.: Ragályi Elemér operatőr filmjei
KRITIKA
• György Péter: Macho-Magyarország Melodráma (Szabadság, szerelem)
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Rose Hill asszonya
• Zsenits Györgyi: Farkasokkal táncoló
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Táncőrület
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Mindörökké
• Tamás Amaryllis: Ollókezű Edward
• Gáti Péter: Jobb ma egy zsaru, mint holnap egy másik
• Bikácsy Gergely: A márki
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Mi, a fehér helikopter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mennyei Örömök Klubja

Sárközi Dezső

Kínáról jut eszembe. Mennyei Örömök Klubja helyett inkább ez a Jean Vigo-s cím illenék ehhez a sino-amerikai filmregényhez. Wayne Wang filmje ugyanis az emlékekben élő Kínáról szól. San Franciscóba szakadt kínai hősnői – négy anya és lányai – lélekben még mindig az óhazában élnek. A Mao-Zoleumban. A tradíció vagy modernizáció című non-stop kiállítás Kínájában.

A szerteágazó, bonyolult szerkezetű epikus filmben (Amy Tan családregényéből készült) az anyák és lányaik élettörténete társadalmi korkép, kórlap, hirtelen ívelő lázgörbével, könnyű halálozással, véget nem érő vergődés a beilleszkedés reményében. Mindegy is, hogy Sanghaj a színhely vagy San Francisco.

A Mennyei Örömök Klubja irodalmi műnek teljes, filmnek is az lehetett volna. Helyette egy belső emigrációban szenvedő irodalmi adaptáció született – megrázó történettel, hiteles díszletekkel és jelmezekkel –, amelynek minden egyes képe ólomnehéz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1081