KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/június
KRÓNIKA
• N. N.: Pályázatunk eredménye
• N. N.: Magyar Mozgókép Alapítvány

• Márton László: Kései melankólia Jarman
TELEVÍZÓ
• Sipos Júlia: A forradalom elmúlt Fekete Doboz
• Wisinger István: Az amerikai közszolgálati televízióról Hír... hír... hír...
• N. N.: Mi az, hogy CPB?

• Bikácsy Gergely: Fallosz és arany ősz Eizenstein rajzai elé
• Körner Éva: A vonal dramatikája
MAGYAR MŰHELY
• Zsugán István: Filmművészetről pedig szó se essék Beszélgetés Ragályi Elemérrel
• N. N.: Ragályi Elemér operatőr filmjei
KRITIKA
• György Péter: Macho-Magyarország Melodráma (Szabadság, szerelem)
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Rose Hill asszonya
• Zsenits Györgyi: Farkasokkal táncoló
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Táncőrület
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Mindörökké
• Tamás Amaryllis: Ollókezű Edward
• Gáti Péter: Jobb ma egy zsaru, mint holnap egy másik
• Bikácsy Gergely: A márki
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Mi, a fehér helikopter

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Gyilkosok szentélye

Varró Attila

Peace Hotel/Woh ping faan dim – hongkongi, 1995. Rendezte: Wai Ka-fai. Szereplők: Chow Yun-fat, Cecilia Yip, Ho Chin. Forgalmazó: Best Hollywood. 89 perc.

 

A távol-keleti harcművészeti filmek és az italowestern közötti párhuzamot a hetvenes évek óta számos hídalkotás bizonyítja a Vörös naptól Az idegen és a mesterlövészen át aSukiyaki Western Djangóig, hol keleti hősöket száműzve Nyugatra, hol koltra cserélve a kardokat: a hongkongi Wai Ka-fai debütfilmje, a Gyilkosok szentélye azonban rendhagyó módon egy alig ismert wuxia szubzsánert illeszt az olasz/amerikai kontextusba. A korai King Hu-mesterművek (Shaolinok szövetsége) óta „fogadó-filmként” ismert típus lényegét utópisztikus helyszíne, a világok határán álló fogadó jelenti, ahol az emberfeletti hős az ártatlanok érdekében térdre kényszeríti a zsarnokság túlerőit – esetünkben egy öldöklésbe fáradt egykori banditavezér, a Gyilkos, a „Béke Hotel”-jében menedékre talált szélhámosnő védelmében egy nagy csapat bosszúszomjas útonállót.

Noha a film legfontosabb csáberejét – a kiváló fényképezésen túl – a John WooChow Yun-fat mesterpáros utolsó hazai közös munkája jelenti (az előbbi csupán produceri minőségben szerepel, az utóbbi viszont forgatókönyvíróként is), Woo néhány fehér galambon és egy bravúros gépfegyveres mészárláson túl egyáltalán nem mutatkozik, Chow pedig többnyire csak vígjátéki sármját kamatoztatja a zavaros, screwball-komédiákat idéző cselekményben. Wai rendezése ugyanakkor lenyűgözően ötvözi a Corbucci-westernek látványvilágát (karcos, szépiaszín képsoroktól porfelhős, vérzivataros leszámolásig) a wuxia dinamizmusával, sőt Hu szelleméhez híven a politikai allegória lehetőségét is felkínálja nézőjének, ezúttal a kínai visszacsatolás közeli fenyegetésében élő Hongkongról mintázva békebeli fogadóját.

Extrák: Az előzetes mellett külön érdekesség a nevetséges színvonalú magyar fordítás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10251