KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/május
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág köszönetet mond
• N. N.: Alapítvány a Fészek Művészklubért
MAGYAR MŰHELY
• Ardai Zoltán: A máskéntfilmezők Műhely és idő
• Báron György: Mozimámor Belső mozi; 4, 6, 8
• Sipos Júlia: Túlélni a törpekort Beszélgetés a Stúdió vezetőivel

• György Péter: Szenvedély és erőszak Veszett a világ (Wild at Heart)
• Koltai Ágnes: Veszett a világ (Wild at Heart) David Lynch
• Kozma György: Csalárdabb a szív mindennél… Veszett a világ (Wild at Heart)
• Csejdy András: Mindhalálig duma Barry Gifford teremtményei
VÁROSVÍZIÓK
• Koltai Ágnes: A város filmje
• Dániel Ferenc: Nyakunkon maradt örökség Nagyvárosi képzelet
• Tillmann József A.: A változás vadona Városi lapok a Nomádok Könyvéből
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Főtt agyak Skolimowski anno...
• N. N.: Jerzy Skolimowski filmjei
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Ferreri medvéje Berlinale
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Önmagunk túszaiként Isten hátrafelé megy
• Spiró György: Protkó Sztálin menyasszonya
• Molnár Gál Péter: Lázár vagyok a csókok lakomáján Cyrano de Bergerac
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A halál keresztútján
• Koltai Ágnes: A zöldfülű
• Hegyi Gyula: A kézilány meséje
• Békés Pál: Képeslapok a szakadékból
• Székely Gabriella: Bármerre jársz
• Tamás Amaryllis: Bizánci tűz
• Békés Pál: Ébredések
ELLENFÉNY
• Bikácsy Gergely: A nőnemű revolver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Két korrekció a Höllering-nekrológhoz

Veress József

Ábel Péter

 

Kézdi-Kovács Zsolt a Filmvilág júniusi számában meleg szavakkal emlékezett meg a nemrégiben elhunyt Georg Höllering filmes pályájáról. A cikk (illetve a képaláírás) egy-egy kisebb pontatlanságát szeretném korrigálni.

A fotó alatt ez a szöveg olvasható: Georg Höllering (középen) a Hortobágy rendezése közben. Tévedés. A felvétel akkor készült, amikor a rendező – több mint harminc esztendő elteltével – ellátogatott a hajdani forgatás színhelyére.

„Nemeskürty Istvántól tudjuk (Filmvilág, 1980. április), hogy a hivatalos Magyarország milyen elutasítással fogadta a filmet” – írja Kezdi Kovács. Itt sem stimmel a dátum. Nemeskürty tényleg megírta a Hortobágy forgatásának hiteles történetét, de már évtizedekkel korábban. Höllering mellőztetésének ténye nem 1980 áprilisa óta közismert.

A lényeget illetően egyébként a jeles magyar rendező nem téved: valóban ideje lenne „rehabilitálnunk” Georg Hölleringet.

 

Veress József

 

 

Kedves Filmvilág!

 

Örültem Kézdi-Kovács Zsolt nagyon szép Georg Höllering nekrológjának. Jól hangzó poénjának már kevésbé. („Georg Höllering neve egyetlen magyar filmlexikonban sem szerepel!”) Gondolom, Kézdi-Kovács is tudja, hogy 1942-ben jelent meg az első, ebben, azt hiszem, tényleg nincs benne. Az 1964-es Filmkislexikonban és az 1970–73-asban, amelyet két munkatárssal én készítettem, viszont benne van! Ha nem is külön címszóban, de a magyar film története fejezetben, a 492., illetve a 86. oldalon. Sajnos címszót adat hiányában nem tudtam róla írni, mert tényszerű adatokat nem találtam róla. Az osztrák filmlexikon tudja a születési helyét, de évét nem, és csak annyit közöl, hogy 1947-ben Angliában alapított egy forgalmazó vállalatot. A nyolckötetes olasz nagy lexikon nem említi a nevét.

 

Üdvözlettel

Ábel Péter

 

Ui.: Több magyar filmlexikon nem volt, de a filmtörténetek írnak róla.

 

 

Veress Józsefnek igaza van. A képaláírás valóban téves; a hibáért olvasóink elnézését kérjük.

Ábel Péternek is igaza van. Mind a Film Kislexikonban (1964), mind a két kötetes (1970–73-as) Filmlexikonban szerepel Höllering neve. Mindkét lexikonban azonos (és egyetlen) mondatban: „Egyedülálló kísérlet volt az osztrák George (mind a kétszer így: két e-vel) Höllering Hortobágy című dokumentumfilmje, amelynek értékeit az sem homályosította el, hogy naturalista képek váltakoztak benne realista elgondolásokkal.” Hogy miért volt egyedülálló Höllering kísérlete, és főképp mik voltak filmjének értékei, az nemigen derül ki a lexikon(ok) szavaiból. Egyébként sajnáljuk, hogy sem az osztrák filmlexikon, sem a nyolckötetes olasz lexikon nem foglalkozik részletesen, sőt egyáltalán nem foglalkozik egy kitűnő magyar film készítőjével, rendezőjével. De azért még reménykedünk, hogy ezenkívül van még más lehetőségünk is, hogy ismereteket szerezzünk magyar filmekről, magyar filmek rendezőiről.

 

A szerkesztőség


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7779