KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/április
KRÓNIKA
• (X) : Belga filmhét
• N. N.: Filmvilág Alapítvány
• (X) : Filmremekek a szombathelyi főiskolán

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő ördög Sátánmozi
• Popper Péter: Gonoszlélektan Emlékezés régi ördögökre
• Csörögi István: Pokolzene Heavy feeling
FORGATÓKÖNYV
• Grunwalsky Ferenc: E. A. Poe utolsó mondata Eddie nincs többé

• Zsugán István: Valahol Ukrajnában Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Takács Ferenc: Aprószentek legendái Henry és June
• Forgách András: Rossz filmek – jelentős álmok
MÉDIA
• Wisinger István: Miért fajulnak el a tények? A valóság és televíziós változatai
• N. N.: Háború az éterben
LÁTTUK MÉG
• Létay Vera: Szétlőtt vasárnap
• Koltai Ágnes: Számokba fojtva
• Bikácsy Gergely: Afodrásznő férje
• Zalán Vince: Végelgyengülés
• Kövesdy Gábor: A Keresztapa III.
• Báron György: Rocky V.
• Tamás Amaryllis: Harry és Sally

• Csörögi István: Filmfax
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Az elpiszkolt logika

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Casper

Takács Ferenc

A Spielberg-féle produkciós nagyüzem szerelőszalagjáról ezúttal egy kedves kis gyerekfilm-giccs került le. Kísértethistóriát látunk, kísértetkastéllyal (gaudis-szecessziós építmény, igen hatásos), pénzsóvár kincsvadász felnőttekkel (ld. gonosz boszorka és Tsa), megözvegyült ábrándos kísértet-pszichológus papával és hasonlókkal. De itt vannak a kísértetekben megtestesülő másság elől fejvesztve menekülő eldurvult lelkű és szorongásos átlagamerikaiak és velük szemben – egyébként klasszikus spielbergi motívumként (E. T.) – a kísértet-másságot a gyermeki romlatlanság és őszinteség jegyében elfogadni képes őszinte és romlatlan gyermekek, elsősorban Kate, a film kis hősnője, aki végül valósággal beleszeret a film kis kísértethősébe, Casperbe, a kísértetkastély lakójába.

Történnek azután apróbb-nagyobb könnyfacsaró csodák, ideiglenes feltámadások (amíg – lévén gyerekekről szó – éjfél helyett tízet nem üt az óra) és hasonlók; még Dr. Harvey is képes néhány szót váltani halott feleségével, Kate mamájával arról, hogy mit is kell reggelire adni az ekkora gyereknek és viselhet-e már bikinit a kislány. Mindez igen fifikásan megcsinálva, kitűnő díszletek között, a játékfilm-karakterek közé hitelesen és mulatságosan keveredő, remekül komputer-animált kísértetekkel folyik, nagyjából a klasszikus Disney-nagyrajzfilmek intellektuális színvonalán és érzületi szintjén. Gyerekeknek és a Százegy kiskutyát szívesen megkönnyező felnőtteknek ajánlható.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=959