KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/április
KRÓNIKA
• (X) : Belga filmhét
• N. N.: Filmvilág Alapítvány
• (X) : Filmremekek a szombathelyi főiskolán

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő ördög Sátánmozi
• Popper Péter: Gonoszlélektan Emlékezés régi ördögökre
• Csörögi István: Pokolzene Heavy feeling
FORGATÓKÖNYV
• Grunwalsky Ferenc: E. A. Poe utolsó mondata Eddie nincs többé

• Zsugán István: Valahol Ukrajnában Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Takács Ferenc: Aprószentek legendái Henry és June
• Forgách András: Rossz filmek – jelentős álmok
MÉDIA
• Wisinger István: Miért fajulnak el a tények? A valóság és televíziós változatai
• N. N.: Háború az éterben
LÁTTUK MÉG
• Létay Vera: Szétlőtt vasárnap
• Koltai Ágnes: Számokba fojtva
• Bikácsy Gergely: Afodrásznő férje
• Zalán Vince: Végelgyengülés
• Kövesdy Gábor: A Keresztapa III.
• Báron György: Rocky V.
• Tamás Amaryllis: Harry és Sally

• Csörögi István: Filmfax
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Az elpiszkolt logika

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A svindlerek királya

Tosoki Gyula

Incautos – spanyol, 2004. Írta és rendezte: Miguel Bardem. Szereplők: Ernesto Alterio, Victoria Abril, Federico Luppi. Forgalmazó: Cinetel. 108 perc.

A világ legrondább nője című sci-fi-vígjátékkal hét évvel ezelőtt némi nemzetközi ismertségre jutó Miguel Bardem annak az Alex De La Iglesia vezette ibériai (azaz spanyol, katalán vagy baszk) rendezőgenerációnak a képviselője, amelynek tagjai a műfaji öntőformákat is felhasználva bizarr szituációkkal teli csűrcsavaros történetekben utaznak. A svindlerek királya morbiditásban ugyan elmarad a kortárs spanyol film több jeles darabja, A fenevad napja, az Elszabott frigy vagy épp a Torrente mögött, furmányosságban viszont beelőzi azokat: Bardem olyan trükkös-vicces bűnfilmet forgatott, amilyet csak az egykor kiváló, mára erejét vesztett David Mamet tudott pályája hajnalán. A rendező Mamet debütáló munkáját, a triplacsavaros Játékos végzetet használta sorvezetőül, de nem hitvány másolatot készített, apait-anyait beleadott a maroknyi menő simlis közös nagy balhéjáról szóló történet elmesélésébe. Stratégiája hasonló Mametéhez, előbb mind mélyebbre vezeti nézőt az átverések labirintusában, majd amikor már-már úgy tetszik, hogy lehetetlen kikeverednie onnan, néhány okos dramaturgiai fogással mégiscsak megtalálja a kiutat. Feltett szándéka, hogy minden lehetséges felállást lejátsszon a figurák között, illetve minden lehetséges verzióban újraírja az alapszituációt, és ezzel ugyan a végére visszanyes egy keveset a sztori érdekességéből, a film mégis működik. Ezek után érthetetlen, hogy A svindlerek királyához hasonló ambíciókkal készült, de gyenge argentin mozit, A kilenc királynőt két éve miért mint véres kardot hurcolták végig a világon a kritikusok, míg Bardem filmjéről alig lehetett hallani valamit.

Extrák: képgaléria, Cinetel-bemutatók előzetesei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8819