KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/április
KRÓNIKA
• (X) : Belga filmhét
• N. N.: Filmvilág Alapítvány
• (X) : Filmremekek a szombathelyi főiskolán

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő ördög Sátánmozi
• Popper Péter: Gonoszlélektan Emlékezés régi ördögökre
• Csörögi István: Pokolzene Heavy feeling
FORGATÓKÖNYV
• Grunwalsky Ferenc: E. A. Poe utolsó mondata Eddie nincs többé

• Zsugán István: Valahol Ukrajnában Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Takács Ferenc: Aprószentek legendái Henry és June
• Forgách András: Rossz filmek – jelentős álmok
MÉDIA
• Wisinger István: Miért fajulnak el a tények? A valóság és televíziós változatai
• N. N.: Háború az éterben
LÁTTUK MÉG
• Létay Vera: Szétlőtt vasárnap
• Koltai Ágnes: Számokba fojtva
• Bikácsy Gergely: Afodrásznő férje
• Zalán Vince: Végelgyengülés
• Kövesdy Gábor: A Keresztapa III.
• Báron György: Rocky V.
• Tamás Amaryllis: Harry és Sally

• Csörögi István: Filmfax
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Az elpiszkolt logika

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sivatagi cápák

Mátyás Péter

 

A Sivatagi cápák cselekménye 1991 márciusában, az Öböl-háború végén kezdődik. Négy amerikai katona egy iraki hadifogolynál talált térkép segítségével nekivág a sivatagnak, hogy felkutassa a titkos bunkerban őrzött, kuvaitiaktól elrabolt aranyrudakat. Útjuk során szembesülnek a háború okozta pusztítással, a Szaddam Husszein vezette vérengző hadsereg brutalitásával. A mindenre elszánt vagányokból az élmények hatására a közösségért felelősséget vállaló emberek lesznek. Küldetéstudatuk kettős: meg akarják váltani az ártatlan polgári lakosságot szenvedéseitől, önmagukat pedig rosszabbik, önző és pénzhajhászó énjüktől. Bibliai allúzióink lehetnek, melyeket a film eredeti címe (Háromkirályok) is alátámaszthat. Valójában az egész nem több egy Indiana Jones-történetnél, ami azonban nélkülözi Spielberg könnyedségét és eleganciáját. Helyette unalmas erkölcsi prédikációkkal és közhelyekbe fulladó filozofálgatásokkal terhelik a nézőt. Az a jelenet pedig, amelyben a fogoly amerikai katona könnyes szemmel emlékezik otthon maradt feleségére és gyermekére, mialatt megkínzója, a családja elvesztése miatt szadistává lett arab elégtételt vesz sérelmeiért – gondolatilag és érzelmileg is egyaránt visszataszító.

A filmet az amerikai bemutató után a kritikusok a MASH-hez és A 22-es csapdájához hasonlították. A nyilvánvaló reminiszcenciákon túl, mint a szenzációra éhes televíziós stáb felbukkanása (Apokalipszis, most) vagy az életformát meghatározó értékek hangsúlyozása (MASH), az összehasonlítás sajnos nem állja ki a próbát. Igaz, a legjobb pillanatokat most is a fenti művekre jellemző irónia távolságteremtő ereje adja. Az első kockákon a védtelen irakit leterítő, ujjongó harcos vagy a fogságba esésének koordinátáit mobiltelefonon megadó férfi szerepeltetése egy egészségesebb szellemiség lehetőségét jelenthetnék. Ám a vásznat gyorsan beteríti a sivatagi szélben lobogó csillagos-sávos zászló látványa, a sematikus ellenségkép árnyékában büszkén kidomboríthatjuk patriotizmustól dagadó mellkasunkat, miközben hőseink átvezetik kiválasztott népüket az Ígéret földjére. Akiknek még nem homályosult el a tekintete, azok joggal kérdezhetik: ha Irakban készülne egy ilyen színvonalú háborús propagandafilm, azt hány Multiplex játszaná?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/02 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2844