KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/március
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Esernyők és óceánok Jacques Demy halálára
• (X) : Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény És Alapítvány
• N. N.: A XXII. Budapesti Független Film- És Videószemle eredményei
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László Díja, 1990

• Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
• Bayer Zsolt: Hol a cenzúra mostanában Filmcenzúra
• Lányi András: Javaslat Filmcenzúra
• Molnár Péter: Javaslat Filmcenzúra
• Kulin Ferenc: Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie Filmcenzúra
• Rajk László: A dohányzás is káros az egészségre Filmcenzúra
• Zalán Vince: A szenvedélyek melodrámája Pedro Almodovarról
• Márton László: Óriáspókok R. W. F. palackpostái
• Bikácsy Gergely: Gyémánt, rejtekhelyen Fény, víz, Ommerganck
• N. N.: André Antoine filmjei
• Pataki Éva: A tekintet szabad Beszélgetés Zsigmond Vilmossal, Szabó Gáborral, Edelenyi Jánossal és Illés Györggyel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A távollét hercege
• Koltai Ágnes: Itt a szabadság!
• Székely Gabriella: Balladák filmje II.
• Bikácsy Gergely: A Paradicsom... ...és a Pokol
• Ardai Zoltán: Oltalmazó ég
• Szemadám György: Kedves ellenségem
• Koltai Ágnes: Éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
• Tamás Amaryllis: Szállnak a varjak
• Sneé Péter: Revans
• Sneé Péter: Áldott kitaszítottak
KÖNYV
• Csala Károly: A lehetetlen megkísértése Huszárik-breviárium
ELLENFÉNY
• Forgách András: Éld túl, amit nem tudsz megcsinálni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A repülő szélmalom

Kapecz Zsuzsa

 

Andersen és Grimm hősnői még arra vágytak, hogy új ruhákat kapjanak, táncolhassanak a királyfival, találkozzanak a bodzatündérrel. Egy XX. század végi mese kislánya már laboratóriumban ismerkedik az ásványokkal, az űrben kalandozik, és jó jegyeket áhít a bizonyítványába, hogy mérnök lehessen. Igazán szívesen kísérnénk figyelemmel a kalandokat, amelyekbe barátaival együtt keveredik, ha érdekes lenne a cselekmény, ha érdekesek lennének a képek. Sajnos, az első pillanattól kezdve taszítanak a közelről meglehetősen hullaszerű műanyagbábok, a film csiricsáré színvilága pedig inkább emlékeztet finomfőzelékre, semmint valamilyen színharmóniára. Esztétikai élmény híján a néző igen hamar azon kezd töprengeni, vajon miért is éppen ezt a történetet filmesítették meg. Erre se kap választ, hiszen a szöszke kislány hanyag, rosszul tanul, bottal veri a kutyáját, ellopja az öreg professzor szemüvegét, tönkreteszi a konyhát, szándékosan rossz helyre kormányozza az űrben repdeső malmot és mindennek semmilyen kellemetlen következménye sincs. Az a gyerek, aki végignézi ezt a filmet, olyan sugallatot kap, hogy egy önző, nem túlságosan jellemes lányka könnyen boldogul veszélyes helyzetekben is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6623