KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/március
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Esernyők és óceánok Jacques Demy halálára
• (X) : Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény És Alapítvány
• N. N.: A XXII. Budapesti Független Film- És Videószemle eredményei
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László Díja, 1990

• Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
• Bayer Zsolt: Hol a cenzúra mostanában Filmcenzúra
• Lányi András: Javaslat Filmcenzúra
• Molnár Péter: Javaslat Filmcenzúra
• Kulin Ferenc: Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie Filmcenzúra
• Rajk László: A dohányzás is káros az egészségre Filmcenzúra
• Zalán Vince: A szenvedélyek melodrámája Pedro Almodovarról
• Márton László: Óriáspókok R. W. F. palackpostái
• Bikácsy Gergely: Gyémánt, rejtekhelyen Fény, víz, Ommerganck
• N. N.: André Antoine filmjei
• Pataki Éva: A tekintet szabad Beszélgetés Zsigmond Vilmossal, Szabó Gáborral, Edelenyi Jánossal és Illés Györggyel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A távollét hercege
• Koltai Ágnes: Itt a szabadság!
• Székely Gabriella: Balladák filmje II.
• Bikácsy Gergely: A Paradicsom... ...és a Pokol
• Ardai Zoltán: Oltalmazó ég
• Szemadám György: Kedves ellenségem
• Koltai Ágnes: Éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
• Tamás Amaryllis: Szállnak a varjak
• Sneé Péter: Revans
• Sneé Péter: Áldott kitaszítottak
KÖNYV
• Csala Károly: A lehetetlen megkísértése Huszárik-breviárium
ELLENFÉNY
• Forgách András: Éld túl, amit nem tudsz megcsinálni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az igazi

Sneé Péter

 

Richard Dreyfuss a nagy Ő. Hálás szerep ez, jutalomjáték, mellyel a tehetséget szokás elismerni a pelyhesállú Rómeók tündérkorán túl, az évtizedes színészmúltat megkoronázó nagy alakítások előtt. Az amerikai sztár azonban nem éri be szívtipró elődeinek követésével, az általa életre keltett idősödő amorózó inkább karikatúrája a lenyűgöző daliáknak, mintsem másolata. Kopaszodó homlokú, mulatságos ficsúrt formál, kinek életereje már-már elviselhetetlen a környezet számára. Pedig apósa vérbeli olasz pater familias, s nem megy a szomszédba egy kis jó-kedélyért.

A keep smiling iróniával átszőtt ábrázolása valamiért kevésnek találtatott. A szerzők attól féltek talán, az alkatok különbözőségében rejlő konfliktus-lehetőség nem elegendő egy kétórás produkcióhoz. Megfejelték tehát kulturális differenciákkal: az olaszos temperamentum az erősebb (?) litvánnal kényszerül vetélkedésre. A litvánt persze ott sem ismerik, legföljebb egzotikumként idézik. E lelki mélységekkel kacérkodó film igazi kommersz módján mindvégig gondosan ügyel arra, hogy a felszínen maradjon. Az élet show-műsor, mi volna más.

Innét nézve csakugyan irigylésre méltó, mennyire semmi gondja-baja az amerikai középosztálynak. Szívós és komoly dramaturgiai munkával kell kifacsarni belőlük némi viszálykodást. Végül természetesen még ez az ártatlan heveskedés is elcsitul, fölülkerekedik a megértés és a jelentőségteljesnek szánt (sajnos, érdektelen) képek alól fölzeng a szeretet szólama.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/10 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4227