KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/március
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Esernyők és óceánok Jacques Demy halálára
• (X) : Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény És Alapítvány
• N. N.: A XXII. Budapesti Független Film- És Videószemle eredményei
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László Díja, 1990

• Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
• Bayer Zsolt: Hol a cenzúra mostanában Filmcenzúra
• Lányi András: Javaslat Filmcenzúra
• Molnár Péter: Javaslat Filmcenzúra
• Kulin Ferenc: Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie Filmcenzúra
• Rajk László: A dohányzás is káros az egészségre Filmcenzúra
• Zalán Vince: A szenvedélyek melodrámája Pedro Almodovarról
• Márton László: Óriáspókok R. W. F. palackpostái
• Bikácsy Gergely: Gyémánt, rejtekhelyen Fény, víz, Ommerganck
• N. N.: André Antoine filmjei
• Pataki Éva: A tekintet szabad Beszélgetés Zsigmond Vilmossal, Szabó Gáborral, Edelenyi Jánossal és Illés Györggyel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A távollét hercege
• Koltai Ágnes: Itt a szabadság!
• Székely Gabriella: Balladák filmje II.
• Bikácsy Gergely: A Paradicsom... ...és a Pokol
• Ardai Zoltán: Oltalmazó ég
• Szemadám György: Kedves ellenségem
• Koltai Ágnes: Éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
• Tamás Amaryllis: Szállnak a varjak
• Sneé Péter: Revans
• Sneé Péter: Áldott kitaszítottak
KÖNYV
• Csala Károly: A lehetetlen megkísértése Huszárik-breviárium
ELLENFÉNY
• Forgách András: Éld túl, amit nem tudsz megcsinálni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hó hull a cédrusra

Elek Kálmán

 

Azon a térképen, amin nem város- és országnevek, hanem filmcímek segítik az eligazodást, a Hó hull a cédrusra (készült David Guterson bestsellere nyomán) a múlt hónapban bemutatott Árvák hercege (készült John Irving bestsellere nyomán) tőszomszédságában fekszik. E filmes-földrajz két rokonvidéke akkor a legszebb, amikor hó hull a cédrusra/árvaházra. Rokonvonás továbbá, hogy mindkettő dicsekedhet egy-egy őszbeborult reform-Télapóval: az életet éteribódultságban szemlélő szülész-árvaházigazgatóval (Michael Caine) és a közeledő halál szemszögéből szemlélődő védőügyvéddel (Max von Sydow). A sűrű, idegnyugtató hóesésben hasonló utat jár be Irving és Guterson történetének főhőse: boldogság – elszakadás – veszteség – visszatérés. A vastag hórétegből divatjamúlt filmek bontakoznak ki. A tempó komótos (Micsoda luxus! Milyen kellemes luxus!), a lassan építkező történetek érzelmes-érzelgős tanmesék a magunkhoz való visszatalálásról, melynek eléréséhez van, akinek almát kell szednie; van, akinek háborúba kell vonulnia, nyomozásba fognia. Guterson azzal fejeli meg Irving meséjének tanulságát, hogy kimondja azt, amit utóbbi nem: „A rasszizmus rossz dolog!” Amit mindkét film elismer (de szerencsére nem mondatik ki): a hó és az apák hatalmát. Az utóbbi boncolgatását jobb analitikusra hagyni, az előbbi viszont filmes feladat, operatőri vállalkozás. Robert Richardson képei álomszerű világba vezetnek, a Hókirálynő meséjébe érkezünk vissza annyi év után. Mielőtt azonban végleg eltévednénk, James Newton Howard zenéje biztos támpontot ad arra nézve, hová is érkeztünk valójában: Álomgyár, végállomás!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2943