KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/március
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Esernyők és óceánok Jacques Demy halálára
• (X) : Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény És Alapítvány
• N. N.: A XXII. Budapesti Független Film- És Videószemle eredményei
• N. N.: A Magyar Filmkritikusok B. Nagy László Díja, 1990

• Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
• Bayer Zsolt: Hol a cenzúra mostanában Filmcenzúra
• Lányi András: Javaslat Filmcenzúra
• Molnár Péter: Javaslat Filmcenzúra
• Kulin Ferenc: Fertőzést kapott a kultúra, amit ki kell hevernie Filmcenzúra
• Rajk László: A dohányzás is káros az egészségre Filmcenzúra
• Zalán Vince: A szenvedélyek melodrámája Pedro Almodovarról
• Márton László: Óriáspókok R. W. F. palackpostái
• Bikácsy Gergely: Gyémánt, rejtekhelyen Fény, víz, Ommerganck
• N. N.: André Antoine filmjei
• Pataki Éva: A tekintet szabad Beszélgetés Zsigmond Vilmossal, Szabó Gáborral, Edelenyi Jánossal és Illés Györggyel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A távollét hercege
• Koltai Ágnes: Itt a szabadság!
• Székely Gabriella: Balladák filmje II.
• Bikácsy Gergely: A Paradicsom... ...és a Pokol
• Ardai Zoltán: Oltalmazó ég
• Szemadám György: Kedves ellenségem
• Koltai Ágnes: Éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok
• Tamás Amaryllis: Szállnak a varjak
• Sneé Péter: Revans
• Sneé Péter: Áldott kitaszítottak
KÖNYV
• Csala Károly: A lehetetlen megkísértése Huszárik-breviárium
ELLENFÉNY
• Forgách András: Éld túl, amit nem tudsz megcsinálni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Fesztivál

Érpatak modell

Istentől az ördögig

Horeczky Krisztina

Holland dokumentumfilm a magyar szélsőjobb modellfalujáról.

 

„Az itt eltöltött négy év egész életemre meghatározó jelentőségű volt számomra, mind a jellemformálódás, mind pedig a vallásos és keresztény életszemlélet kialakulása szempontjából” – áll Orosz Mihály Zoltán, Érpatak független, „Jobbik-közeli” polgármestere életrajzában a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban eltöltött diákévekről. A matematika-fizika szakos középiskolai tanár a Sophia Perennis Theológiai Akadémián szerzett teológia doktori címet, majd nekiveselkedett tudományos doktori fokozatának. Kutatási területe „Az üdvösség ember, az Isten eredeti képének helyreállítása a lélekben. A (metafiziko-tradicionális) transzcendentális pneumeto-pszichológia alapjai”.

Az izraeli-holland Benny Brunner tavaly január és április között háromszor járt az 1750 lelket számláló szabolcsi faluban, hogy Keno Verseck német újságíróval megtekintse, milyen is a jézusi helyett infernói légkört árasztó Übü királyság – a fővárostól 250 kilométernyire. A „szent és egységes diktatúrá”-t hirdető (hamis) próféta 2005 óta irányítja a települést, ahol 2008-ban vezette be az ún. érpataki modellt. 2012-ben publikálta a Magyar Megmaradás-honlapon az Érpataki Modell Országos Hálózata (ÉMOH), és az Országépítő Együttélés Cigánystratégiai Intézet szellemi alapját, előbbi bázisának megnevezve (pátriáján túl) Miskolcot, Konyárt, Sajóbábonyt, Nemtit, Gyöngyöst, Jászberényt, Hajdúdorogot. Ismert, Janiczak Dávid jobbikos polgármester idén vezette be Ózdon az országos mintául szolgálni kívánó ultranacionalista, hűbéri, önkényelvű rendszert. Vagyis, Érpatak nem zárványjelenség.

A lakosokat a Wass Alberttől kölcsönzött kategóriák alapján két csoportra, „építő”-re és „romboló”-ra osztó polgármester a közösség feletti totális uralom jegyében militáns kötelékbe szerveződött „frontharcosaival”: a helyi jegyzővel, a rendőrkapitánnyal, az adóügyi, jogi, gyámügyi előadóval, a mezőőrökkel, a védőnővel, és a helyi szociális intézményt irányító élettársával. A kápókat idéző munkafelügyelők a közmunkásokból akarnak erővel „példás csapat”-ot verbuválni. A hószitálásban éber mezőőrök állítják meg a kutyájával baktató, biciklijén kevéske fát szállító cigányasszonyt, rendőrt riasztva. A falu első embere légiós ruhában száll ki a kauzsaytanyai cigánysorra, hogy tetten érjen áramlopás közben, ellenőrizve, van-e az ebeken chip. A munkanélküliek és a „szabályszegők” megregulázására 2010-11-ben huszonnyolc gyereket emeltek ki a családjából, és helyeztek el nevelőszülőknél. Az óvodások Pósa Lajos Magyar vagyok című versét szavalják egymás kezét fogva, nemzettudatos egyenpólóban. A Becsület-napi fáklyás megemlékezésekkor a birodalmi német himnusz szól a II. világháborúban elesett magyar, Wehrmacht- és SS-katonák tiszteletére, beszédet mond Zagyva György Gyula. Nem volt ott a stáb, mikor tavaly augusztusban Simon Peresz- és Benjamin Netanjahu-bábut akasztott bitóra a főtéren egy fekete kámzsás hóhér – a zsidó-palesztin konfliktust rendezendő.

A rasszizmus, és a romákat érintő inzultusok miatt a faluban TASZ-Pontot üzemeltetett Szöllősi Gábor, akit Orosz „cionista zsidóbérenc”-nek, az őt támogató újságírókat, jogvédőket pedig „TASZ-szopók”-nak nevez. (Jelzem, amikor a tanár, aktivista tavaly elindult a polgármester-választáson, megszűnt a munkaviszonya az emberjogi szervezetnél.) Orosz 2014-ig százhúsz alkalommal perelte be Szöllősit rágalmazásért és becsületsértésért (ez idáig kudarcosan), akit a mentális hadviselésen túl súlyos fizikai támadások is értek.

Az „érpataki modell” az elnyomás modellje. Ugyanakkor problematikusnak vélem, hogy a dokumentumfilm a groteszk irányába mozdult el; hogy a „nemzetközi ügynökszervezetek”-kel árnyékbokszoló, darutollas, bőrtarsolyos, jelmezfetisiszta polgármestert úgy mutatja meg, mint a falu bolondját. Visszás az is, hogy a végszó („Utóirat”) Orbán Viktor „illiberális” tusványosi beszéde.

Az Érpatak modell fontos, de csak a felszínt karcoló munka. A zsurnalizmus szintjénél nem láttatja mélyebb összefüggésben, intellektuálisan pallérozottabb, nívósabb módon a zsákutcás reménytelenséget, a közönybe torkollt, bénult kiszolgáltatottságot, és főleg a bohócsipkás ördögit.

 

Érpatak modell (Érpatak Model) – holland dokumentumfilm, 2014. Rendezte: Benny BrunnerKeno Verseck. Operatőr: Mehrli Noémi. Hang: Harold Jalving. Gyártó: 2911 Foundation. 76 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 44-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12460