KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/február
• Simándi Júlia: A misszionáriusok nem a piacon vannak Üzletmozi
• Sneé Péter: Magyar bujálkodás
• Kenessei András: Misszionáriusok a piacon Művészmozi
• Zsugán István: Még forr a must Beszélgetés Sára Sándorral
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A bűn prófétái Gengsztermítoszok
• N. N.: Gengszterfilmek
• Hirsch Tibor: Amerikai rabló-pandúr Új idők gazemberei

• Zalán Vince: Képek által homályosan Alice a városokban
• Forgách András: Rókalyuk Privát háború
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Caligari előtt Pordenone
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bizonytalanságban
• Székely Gabriella: Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek
• Hegyi Gyula: Egyenesen át
• Hegyi Gyula: Bal lábam
• Ardai Zoltán: Miss Daisy sofőrje
• Tamás Amaryllis: Játékos végzet
• Tamás Amaryllis: Palimadár
TELEVÍZÓ
• György Péter: A metaforák vége Századvég és televízió
MÉDIA
• Nádasdy Ádám: A hölgy megtette kötelességét Thatcher és a BBC

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika?

Korompai János

 

Tisztelt Szerkesztőség!

 

Egyre növekvő csodálkozással olvastam a Filmvilág 1980/4., 5., 6. számaiban folytatólagosan közölt, a hazai játékfilmstúdiók munkásságáról számot adó, azt értékelő cikksorozatot. Az első két cikkben még bőven akadtak rokonszenvesen kritikus megjegyzések, a harmadik cikk azonban több olyan magyar filmet is megdicsért és fontosnak minősített (szerintem kritikátlanul túldicsért), amelyekről néhány hónappal korábban a Filmvilág is alaposan elmarasztaló bírálatokat közölt. Mármost a Filmvilág melyik számának higgyek? Hogy most minden megjegyzés nélkül – még a máskor bevált, a vitát tudatosító „Pro és kontra” jelzést is mellőzve – közreadják ezeket a dicshimnuszokat, ez vajon azt jelenti, hogy revideálták korábbi kritikus véleményüket, és néhány hónappal később sikerült alkotásoknak minősítik azokat a filmeket, melyeket előbb levágtak?

 

Korompai János

egyetemi hallgató, Budapest

 

 

A vitatott cikksorozattal eszünkben sincs visszavonni kritikáink bíráló megjegyzéseit: annak ellenére, hogy – amint ezt többször leszögeztük nem hisszük tévedhetetlennek kritikusainkat (szerkesztőségünket) az egyes filmek megítélésében. A cikksorozat, amint azt állandó felcímével „Számvetés és önértékelés” is jelezni kívántuk, a filmeket létrehozó alkotóműhelyek véleményét, szándékait, belső értéktudatát tükrözi; ezért szerepelt a cikkírók neve alatt funkciójuk, a filmkészítés folyamatában betöltött szerepük megjelölése is. Mindenképpen érdekesnek és tanulságosnak véljük megismerni a stúdiók vezetőinek (vezetőségének) véleményét a saját műhelyeikből kikerülő filmekről; akkor is, ha a kívülálló, kritikus szemlélő gyakran nem érthet egyet a film gyártóival. Ezért is tervezzük, hogy a későbbiekben visszatérünk az utóbbi időszak filmtermésének problémáira; ahol szükségesnek látszik, természetesen polemizálva a stúdiók egyikének-másikának önértékelésével.

 

A szerkesztőség


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7780