KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/február
• Simándi Júlia: A misszionáriusok nem a piacon vannak Üzletmozi
• Sneé Péter: Magyar bujálkodás
• Kenessei András: Misszionáriusok a piacon Művészmozi
• Zsugán István: Még forr a must Beszélgetés Sára Sándorral
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A bűn prófétái Gengsztermítoszok
• N. N.: Gengszterfilmek
• Hirsch Tibor: Amerikai rabló-pandúr Új idők gazemberei

• Zalán Vince: Képek által homályosan Alice a városokban
• Forgách András: Rókalyuk Privát háború
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Caligari előtt Pordenone
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bizonytalanságban
• Székely Gabriella: Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek
• Hegyi Gyula: Egyenesen át
• Hegyi Gyula: Bal lábam
• Ardai Zoltán: Miss Daisy sofőrje
• Tamás Amaryllis: Játékos végzet
• Tamás Amaryllis: Palimadár
TELEVÍZÓ
• György Péter: A metaforák vége Századvég és televízió
MÉDIA
• Nádasdy Ádám: A hölgy megtette kötelességét Thatcher és a BBC

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Donald Siegel (1912–1991)

N. N.

 

Don Siegel igazi B-szériás rendező volt. A szónak a régi hollywoodi értelmében, kézműves. Nem a „magas művészetet” választotta, hanem krimiket, akciófilmeket forgatott. Csakis egyedi darabokat készített, kínosan ügyelt arra, hogy filmjének minden beállítása eredeti legyen. Kedvenc figurája a flegma és ironikus kalandor először A nagy átverésben (1949) jelent meg, Robert Mitchum megformálásában. A Lázadás a 11-es cellában (1952) az amerikai börtönviszonyok nyugtalanító látlelete. A közellenség (1957) a gengszterfilm sémáit újította meg. A testtolvajok inváziója (1957) pedig egy fasisztoid falanszter látomásaként haladta meg a McCarthy-korszak tendenciózus fantasztikumát. A 70-es években új hőst talált magának Clint Eastwood személyében (Dirty Harry). A legendás B-szériás rendező meghalt, marad hát az új hollywoodi A-széria; a technika monstruózus unalma.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4190