KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/február
• Simándi Júlia: A misszionáriusok nem a piacon vannak Üzletmozi
• Sneé Péter: Magyar bujálkodás
• Kenessei András: Misszionáriusok a piacon Művészmozi
• Zsugán István: Még forr a must Beszélgetés Sára Sándorral
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A bűn prófétái Gengsztermítoszok
• N. N.: Gengszterfilmek
• Hirsch Tibor: Amerikai rabló-pandúr Új idők gazemberei

• Zalán Vince: Képek által homályosan Alice a városokban
• Forgách András: Rókalyuk Privát háború
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Caligari előtt Pordenone
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bizonytalanságban
• Székely Gabriella: Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek
• Hegyi Gyula: Egyenesen át
• Hegyi Gyula: Bal lábam
• Ardai Zoltán: Miss Daisy sofőrje
• Tamás Amaryllis: Játékos végzet
• Tamás Amaryllis: Palimadár
TELEVÍZÓ
• György Péter: A metaforák vége Századvég és televízió
MÉDIA
• Nádasdy Ádám: A hölgy megtette kötelességét Thatcher és a BBC

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Véres aratás

Bori Erzsébet

Semmi sincs olyan tartalmas, mint a B-szériás mozi. Van abban minden, ami az utóbbi tíz évben legalább egy fél sikert hozott a vásznon. Kilenc menő témából sodorják a cselekményét, nyolc látványos helyszínen forgatnak, hétszeresen motiválják a szereplők tetteit, és ha megölnek valakit, az mindjárt öt halállal hal. De a másodvonalbeli filmet mégis arról lehet a legbiztosabban felismerni, hogy mindent kétszer mond, kétszer mond.

A Véres aratás Nick Nolte ide, Melanie Griffith oda, hamisítatlan B-szériás mozi. A főcím alatti képek a legígéretesebbek: Mr. Malkovich vetkőztet dúskeblű barnát fekete-fehérben. Sajnos kisvártatva kezdődik a film, ami színes, fényes és zajos. Van itt minden, mint a karácsonyfán, dögös zsaruk és csúf gengszterek, gonosz katonák és rohadt FBI-ügynökök, szenvedélyes románc és igaz férfibarátság, válságba jutott szerelmi házasság, titokban filmrevett pásztorórák, sugárbetegség, atomtudós, atombázis, atomtitok.

A szálak a sivatagi top secret katonai területre vezetnek, itt őrzik a nagy titkot hét pecsét meg egy rossz lakat alatt, ide csak az nem jön be, aki nem akar, ajtóból elzavart hőseink két kanyar után bemennek egy kapun, de bejáratos ide a gyönyörű prostituált is, mi több, dolga végeztével még bóklászik is a bázison (ezen később rajtaveszt).

A Véres aratás alkotógárdájából – a sztárokat is beleértve – az operatőr és a dizájner az, aki felsőbb osztályba léphet. A filmidő a barnásszürke ötvenes évek, és a látványtervező már-már zseniálisan játszik rá a premodern (érts: hatvanas évek előtti) korszaknak a harmincas-negyvenes évekével rokon tárgyi világára, melyben még álomszép autók, nőies kosztümök és férfias puhakalapok járták.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/11 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=387