KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/február
• Simándi Júlia: A misszionáriusok nem a piacon vannak Üzletmozi
• Sneé Péter: Magyar bujálkodás
• Kenessei András: Misszionáriusok a piacon Művészmozi
• Zsugán István: Még forr a must Beszélgetés Sára Sándorral
TÖMEGFILM
• Király Jenő: A bűn prófétái Gengsztermítoszok
• N. N.: Gengszterfilmek
• Hirsch Tibor: Amerikai rabló-pandúr Új idők gazemberei

• Zalán Vince: Képek által homályosan Alice a városokban
• Forgách András: Rókalyuk Privát háború
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Caligari előtt Pordenone
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bizonytalanságban
• Székely Gabriella: Ga, ga avagy dicsőség a hősöknek
• Hegyi Gyula: Egyenesen át
• Hegyi Gyula: Bal lábam
• Ardai Zoltán: Miss Daisy sofőrje
• Tamás Amaryllis: Játékos végzet
• Tamás Amaryllis: Palimadár
TELEVÍZÓ
• György Péter: A metaforák vége Századvég és televízió
MÉDIA
• Nádasdy Ádám: A hölgy megtette kötelességét Thatcher és a BBC

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Yrsa Sigurðardóttir: Emlékszem rád

Horrorba fulladva

Pethő Réka

Kísértethistória a fagyos északról.

Igazi nemzetközi exportcikke Izlandnak Yrsa Sigurðardóttir, aki amellett, hogy a jól bevált skandináv recept szerint szerveződő krimiket ír, nagyon erősen él a hely és a környezet adta lehetőségekkel. Adott a nagy hideg, ami ellen az idegen nem is tud megfelelően felöltözni (Az utolsó rítus), vagy ami miatt hőseink teljesen egyedül maradnak egy szigeten, nem tudnak segítséget kérni, ezzel teremtve meg a horror közegét (Emlékszem rád). Közben pedig folyamatosan helyet kap a napi időjárási körülmények részletezése. Az izlandi írónő tehát érezteti velünk, turistákkal azt, amit amúgy is gondolunk, hogy ők ott Izlandon milyen intenzív küzdelmet folytatnak minden egyes nap az elemekkel.

A klasszikus és már szinte futószalagon érkező skandináv krimikhez képest azonban Sigurðardóttir mást ad, mint amit megszoktunk, azáltal, ahogy a thriller és a horror műfajainak határán egyensúlyoz. Az utolsó rítus felépítését és végül a megoldást tekintve thriller, amelyben egy gyilkossági ügyben nyomoz a két főhős, ám a körülmények, amelyekkel eközben találkoznak, a horror lehetőségét villantják fel. A Gének is a horror elemeivel dolgozik a történet során, amely attól válik különösen ijesztővé, hogy az a hely, az otthon veszíti el benne a biztonságosság érzetét, amelyet épp ezzel a fogalommal azonosítunk. Az Emlékszem rád két párhuzamos szálon futó története ezzel szemben a horrorhoz áll közelebb, hiszen itt már halott gyerekek térnek vissza, sikoltva fenyeget a szél, és a történet egyetlen központi eleme az ijesztgetés.

Yrsa Sigurðardóttir pályája nem itt indult azonban: az izlandi alkotó mérnöknek tanult, és hivatásában a mai napig tevékenykedik. Először gyerekregényeket írt, az első könyve 1998-ban jelent meg. 2005-ben váltott a felnőtteknek szóló irodalomra, és ekkor kezdett krimiket írni. Ebben a sorban az első műve Az utolsó rítus, amelynek főhőse Thóra Gudmundsdóttir ügyvédnő – a Thóra-széria már hat kötetet számlál (magyarul csak Az utolsó rítus jelent meg). Ugyanez a helyzet a 2014-es Génekkel, ez a Freyja & Huldar széria első kötete, azóta még kettő készült el, magyarul ebben ez esetben is csak az első könyv olvasható. Ezeken kívül az írónő három önálló kötetet jegyez, ezek egyike a 2010-es Emlékszem rád.

A könyvek hatásmechanizmusát az teszi érdekessé, hogy Sigurðardóttir szokatlan dolgokkal ijesztget. Az Emlékszem rád esetében ugyan a mostanában divatos gyerekszellemek jelentik a félelem forrását, ám Az utolsó rítusban a gyilkossági nyomozás során a főhős egy olyan, boszorkánysággal próbálkozó egyetemista csoport után kutat, amely emberi testrészekkel végez rituálékat, míg végül a megoldást nem itt, hanem egy sokkal prózaibb befejezésben találja meg. A Génekben pedig olyan tárgyak válnak a félelem okozóivá, amelyek a mindennapjaink részei, és valószínűleg soha nem gondoltunk még úgy rájuk, mint veszélyforrásra. Ezek a megszokottól eltérő, egyedi megoldások emelik ki az írónőt a skandináv krimik sűrű tengeréből, és valószínűleg ennek köszönhető, hogy egyike lett azon nagyon szűk számú izlandi íróknak, akiknek műveit más nyelvekre is lefordítják.

A magyarul 2014-ben megjelent Emlékszem rád áll tehát a legközelebb a horrorhoz. A cselekmény két szálon fut, egyrészt követünk egy három fős csapatot, akik Izland egyik, ma már csak üdülőhelyként működő szigetén vásárolnak meg egy házat azzal a céllal, hogy felújítsák és vendégházat nyissanak benne a nyárra. Mivel hőseink télen érkeznek, egyedül vannak a szigeten, ahová a megbeszélés szerint egy hét múlva jön értük egy hajó. Amint elkezdenek dolgozni, furcsa események sora veszi kezdetét: egy gyerek szelleme követi őket, a telefonjuk pedig lemerül, így segítséget sem tudnak hívni. A másik szálon egy pszichológust követünk, aki egy óvodai vandalizmust követő nyomozásban vesz részt. Az ügy furcsa módon kötődni kezd a saját, három évvel korábban eltűnt gyermeke esetéhez, akinek aprócska szelleme is feltűnik.

A magyarul megjelent kötetek közül tehát az Emlékszem rád szolgál a legkevesebb kreatív megoldással, csak a folyamatos ijesztgetésről szól. Ha szeretnénk megismerkedni az izlandi krimiírónővel, érdemes máshol kezdenünk az olvasást.

Animus Kiadó, 2014.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13432