KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/január
• Schubert Gusztáv: Királyi többes A rendszer végszava
• Kovács András Bálint: Itt filmesztétika van Filmoktatás
• Zalán Vince: Beszélgetés Lányi Andrással Az esztergomi csata
• Sneé Péter: Fejezetek a filmtörténetből Filmoktatás
• Zsugán István: A diploma: névjegy Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Hartai László: Mozgókép – iskolakeretben
FORGATÓKÖNYV
• Enyedi Ildikó: A víz kerek egy kerek edényben és szögletes egy szögletes edényben
HORROR
• Schubert Gusztáv: Sírontúli históriák Szellemmozi
• Hegyi Gyula: Félelempirula Ghost; Jákob létrája
• Molnár Gál Péter: Botrány a másvilágon Szellemmozi
• Magyar László András: Örök visszatérés Kísértetek régen és ma

• Koltai Ágnes: Coppola
• Hirsch Tibor: San Francisco szultánja Coppola mániái
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A Gustafssonok remenye és bizonytalansága Genf
KRITIKA
• Koltai Ágnes: A perzsa bili Pacsirták cérnaszálon
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: Az eltüsszentett birodalom
• Sneé Péter: Vad orchideák
• Bikácsy Gergely: Egy elkényeztetett gyermek utazása
• Békés Pál: Szemenszedett szenzáció
• Szemadám György: Arachnophobia
• Fáber András: Selyemgubó
• Tamás Amaryllis: A tél foglyai
• Székely Gabriella: Top Gun
TELEVÍZÓ
• György Péter: A valóság látszata 1990. október 26–27–28. a képernyőn
• Schlett István: A blokád a tv-ben Tévéblokád
• Lengyel László: Kedves Elemér! Az MTV elnökének

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

Visszatérés a Paradicsomba

Kis Anna

 

Nők, kokó, hasis, olcsó egzotikum. Tony, Sheriff és Lewis, azaz az életet kétpofára habzsoló New York-i aranyifjak, ártatlan bűnbarlang, kéjes hétköznapi fertőben fürdő vakáció – Malajziában. Majd két konszolidált, becsületes munkával töltött New York-i év, szépen berendezett lakás, menyasszony, perspektíva. S ekkor a városi békébe suttyomban berágja magát egy alattomos erkölcsi dilemma, egy lehetetlen végkifejlettel kecsegtető morális, vérre és lelki üdvösségre menő pókerjátszma. Lewis ugyanis nem tér meg a vakációból. Egy angolszász normák között rendeltetésszerűen fejlesztett lélek számára felfoghatatlan gikszer következtében ottragadt Malajzia sötét börtönrendszerében, napjai meg vannak számlálva, feje felett ellentmondást nem tűrően lebeg a hajlíthatatlan, idegen törvénykezés szigora, nyaka körül szorul a hurok. A szó szoros értelmében. Leheletnyi Szeget szeggel utánérzés sejlik fel a morál, a törvény és az egyén önkényének problematikájában.

A néző egy 111 perces interaktív, önismereti pszicho-dráma-foglalkozás közepébe csöppent, ami egyáltalán nem baj, legalább van mivel szórakoznia a súlyos problémát kevéssé fajsúlyosan tárgyaló film olykor vontatott, feledhető percei alatt. Némi izgalmat hoz a rafináltra tervezett végkifejlet: a hátralevőkben tovább forog az erkölcsi kocka, szövődik igaz szerelem (a mindig kéznél lévő műfaji adu ász), az igazság bajnokát hazugságon kapjuk, a gyávából lesz a bátor és a rendes fiú futamodik meg, Lewis-szal pedig nem a baráti hűtlenség és nem is a távol-keleti csökönyösség végez, hanem az ocsmányul telhetetlen, szenzációéhes amerikai média. A törvény az törvény, az önkény meg önkény, így aztán nincs mit csodálkoznunk, ha a műfaj sem képes önnön törvényein felülemelkedni: korunk hőse a szerelmes hős, de mielőtt piedesztálra emelnénk, jellemét egy még a mi gyomrunk számára is bevehető, kompromisszumos sanyargatással pallérozzuk, a konszolidált házasságot nem bolygatjuk, de csak a futottak még kategóriában kap helyet, Lewis pedig maradhat nyugodtan áldozat, hisz kicsit bekattant, különösebben nem jóképű és amúgy is csak az orangutánokat szerette. Mi tagadás, ez sem az ő filmje volt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4575