KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/január
• Schubert Gusztáv: Királyi többes A rendszer végszava
• Kovács András Bálint: Itt filmesztétika van Filmoktatás
• Zalán Vince: Beszélgetés Lányi Andrással Az esztergomi csata
• Sneé Péter: Fejezetek a filmtörténetből Filmoktatás
• Zsugán István: A diploma: névjegy Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Hartai László: Mozgókép – iskolakeretben
FORGATÓKÖNYV
• Enyedi Ildikó: A víz kerek egy kerek edényben és szögletes egy szögletes edényben
HORROR
• Schubert Gusztáv: Sírontúli históriák Szellemmozi
• Hegyi Gyula: Félelempirula Ghost; Jákob létrája
• Molnár Gál Péter: Botrány a másvilágon Szellemmozi
• Magyar László András: Örök visszatérés Kísértetek régen és ma

• Koltai Ágnes: Coppola
• Hirsch Tibor: San Francisco szultánja Coppola mániái
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A Gustafssonok remenye és bizonytalansága Genf
KRITIKA
• Koltai Ágnes: A perzsa bili Pacsirták cérnaszálon
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: Az eltüsszentett birodalom
• Sneé Péter: Vad orchideák
• Bikácsy Gergely: Egy elkényeztetett gyermek utazása
• Békés Pál: Szemenszedett szenzáció
• Szemadám György: Arachnophobia
• Fáber András: Selyemgubó
• Tamás Amaryllis: A tél foglyai
• Székely Gabriella: Top Gun
TELEVÍZÓ
• György Péter: A valóság látszata 1990. október 26–27–28. a képernyőn
• Schlett István: A blokád a tv-ben Tévéblokád
• Lengyel László: Kedves Elemér! Az MTV elnökének

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Következő három nap

Nevelős Zoltán

The Next Three Days – amerikai, 2010. Rendezte: Paul Haggis. Írta: Paul Haggis, Fred Cavayé, Guillaume Lemans. Kép: Stéphane Fontaine. Zene: Danny Elfman,Alberto Iglesias. Szereplők: Elizabeth Banks (Laura), Liam Neeson (Damon), Russell Crowe (John Brennan), Olivia Wilde (Nicole). Gyártó: Lionsgate. Forgalmazó: Palace Pictures. Feliratos. 122 perc.

Egy átlagember kizökken a megszokott kerékvágásból – mindig jó alaphelyzet egy filmhez, annál inkább, minél messzebbre sikerül az a kizökkenés. Paul Haggis (Ütközések; Elah völgyében) francia minta után gyártott amerikai thrillerében egy becsületes tanárember, szerető családapa kényszerül arra, hogy akcióhőssé váljék: Russell Crowe a tőle megszokott meggyőzőerővel hozza azt a jellemfejlődést, amit már a Gladiátorban is láttunk tőle. A dolgok hétköznapi menete akkor borul fel, amikor John Brennan (Crowe) kedves és szép feleségét, Larát gyilkosság vádjával letartóztatják, majd húsz év börtönre ítélik. John még ezt az akadályt is példás polgári engedelmességgel veszi, hűségesen hordja kisfiát a fegyházi látogatásokra, amikor azonban az utolsó fellebbezés után a rászakadó reménytelenségre Lara öngyilkossági kísérlettel válaszol, John elhatározza, hogy nem tűri tovább a helyzetet, és megszökteti feleségét. Tudományos alapossággal készíti elő akcióját, melynek percről percre követett kivitelezése alkotja a film tetőpontjának félóráját.

Az író-rendező Haggis többnyire jelenetről jelenetre, olykor sorról sorra, képről képre ismétli Fred Cavayé 2008-ban készült, Pour elle című filmjének forgatókönyvét, ugyanonnan ugyanoda jut el, igaz másfél óra helyett két óra alatt. Érdekes, hogy – az amerikai feldolgozások zömének logikájával ellentétben – Haggis ugyanúgy lemond az eredeti bűntény (amivel az asszonyt vádolják) megoldásáról, mint a francia változat, csupán flashbackekben jelez annyit, hogy a néző, ha akarja, biztos lehessen az asszony ártatlanságában. Haggis két ponton ad hozzá a cselekményhez egy-egy kis híján végzetes következményekkel járó bakit, amivel az izgalmakat fokozza, és így a hangsúlyt a jellemek felkavaró drámája felől az igényesen kimért akciófilm felé tolja. Szerencsére a film egyik legszebb pillanata John és az apja között, akivel évek óta nem beszél, megőrződött: megbékélés egy igazi westernbe illő, szavak nélkül sokat mondó egymásra nézéssel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/01 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10483