KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/december
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: FIPRESCI- kollokvium Milánóban
• N. N.: Megújuló művész-mozi Szombathelyen
POSTA
• Fáber András: Wittgenstein és az öngyilkosság

• Hirsch Tibor: Kedvenc ellenségünk USA vs. SzU
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Boldogtalan békeidők Velence

• Molnár Gál Péter: Egy nagyváros kamarazenéje Mesék a járdán
• Barna Imre: Tavaszelő, Moravia, Budapest
• Ardai Zoltán: A hideg boldogság Lang némafilmjei
• Bikácsy Gergely: A fáradt halál rendezője Lang
• N. N.: Fritz Lang filmjei
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Európa Áruház Locarno
KRITIKA
• Lengyel László: Az ablak csukva van Magyar rekviem
• Kovács Ágnes: Képlélektan Szoba kiáltással
• Dániel Ferenc: Foltok a világatlaszon Forradalom után
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: Találkozások (Wallenberg)
• Sneé Péter: „hol zsarnokság van...”
• Szemadám György: Dick Tracy
• Fáber András: A fül
• Hegyi Gyula: Előre a múltba
• Koltai Ágnes: A betörés
• Gáti Péter: Jézus élete
• Szemadám György: Sárkány és Papucs
• Tamás Amaryllis: Ifjú Einstein
ELLENFÉNY
• Báron György: Az eladó és az iskolamester

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Erotikus fantázia

Fáber András

 

A nemzeti karakterről alkotott kollektív képzetek kialakításában fontos szerepük van azoknak a műalkotásoknak, amelyek az országlakosok szerelmi – illetve szexuális – magatartását mutatják be, s ezáltal némiképp formálják is azt. Így minden bizonnyal nemcsak etológiai, hanem társadalmi tudati oka is van, ha egy nemzet fiairól-lányairól elterjed a világban, hogy jó szeretők (előbb-utóbb, mint jó szexuál-soviniszták, ezt maguk is elhiszik). Ez valószínűleg fordítva is áll: G. B. Shaw fullánkos megjegyzése, mely szerint a melegvizes palack a kontinensen elősegíti, a szigetországban viszont helyesíti a nemi életet, felhetőleg nemcsak mint ok is felelős sok angolszász ágybeli kudarcért.

S most itt az ékesszóló cáfolat. A botránykedvelő hírében álló olasz filmrendező, Tinto Brass mesterműve, mely a honi filmcenzúra hivatalos eltöröltetése folytán került el hozzánk, ugyancsak bővelkedvén zaftos jelenetekben (amelyeket azonban mindig párás fények és redőzött leplek között mutat a rafinált kamera), meggyőző hevülettel szemlélteti, hogy még egy fehér angolszász (és minden valószínűség szerint protestáns) házaspár laknadt ereiben is forróbban kezd nyargalni a vér, ha latin partnerrel akad össze – sőt, a férj és a feleség kalandja a hitvesi ölelkezéseket is jótékonyan befolyásolja.

A számos – és változatos – aktus hiteles ható díszletek és kellékek között megy végbe két idősíkon: a második világháború idején, illetve a háború után pár évvel: minden bizonnyal retro-erotiko-soviniszta filmet látunk tehát, melyben a citrommal ízesített osztriga, illetve egy nagylábujj is alkalmasnak bizonyul a szereplők erotikus fantáziájának megindítására. Hírek szerint a film két változatban készült – csak találgathatjuk, hogy ez most melyik a kettő közül: a soft-e, avagy a hard.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/03 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4313