KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/december
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: FIPRESCI- kollokvium Milánóban
• N. N.: Megújuló művész-mozi Szombathelyen
POSTA
• Fáber András: Wittgenstein és az öngyilkosság

• Hirsch Tibor: Kedvenc ellenségünk USA vs. SzU
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Boldogtalan békeidők Velence

• Molnár Gál Péter: Egy nagyváros kamarazenéje Mesék a járdán
• Barna Imre: Tavaszelő, Moravia, Budapest
• Ardai Zoltán: A hideg boldogság Lang némafilmjei
• Bikácsy Gergely: A fáradt halál rendezője Lang
• N. N.: Fritz Lang filmjei
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Európa Áruház Locarno
KRITIKA
• Lengyel László: Az ablak csukva van Magyar rekviem
• Kovács Ágnes: Képlélektan Szoba kiáltással
• Dániel Ferenc: Foltok a világatlaszon Forradalom után
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: Találkozások (Wallenberg)
• Sneé Péter: „hol zsarnokság van...”
• Szemadám György: Dick Tracy
• Fáber András: A fül
• Hegyi Gyula: Előre a múltba
• Koltai Ágnes: A betörés
• Gáti Péter: Jézus élete
• Szemadám György: Sárkány és Papucs
• Tamás Amaryllis: Ifjú Einstein
ELLENFÉNY
• Báron György: Az eladó és az iskolamester

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Leszámolás Denverben

Vidovszky György

„Kell egy csapat!” – mondhatná Jimmy (Andy Garcia), Minarik Ede után szabadon, amikor útnak indul, hogy összeszedje régi bandáját egy ötvenezer dolláros melóra. Megbízója, a tolókocsis(!) maffiafőnök (Christopher Walken) azt kérte tőle, hogy ijesszen rá fia volt barátnőjének új vőlegényére, mert degenerált fiacskája a szakítás miatt mély depresszióban szenved. A jó munkához profikra van szükség, de az angyalarcú, zselés hajú Jimmy elfelejti, hogy a szív nem elég, rutin nélkül nagy a kockázat. A kissé szedett-vedett társaság csak a „röplabdás” köszönésben bizonyul egységesnek, amatőr akciójuk vérfürdőbe torkollik, amiben életét veszti a szeretett lány is. A csapatra kinyuvasztás vár... A gyengécske, szétfeslő történetbe az alkotók belefűztek még egy elvarratlan szerelmi szálat és egy tolakodóan szentimentális, közhelyeket kántáló videóblokkot is, amelyben közelgő haláluk előtt álló emberek üzennek a „jövőbe” szeretteiknek. A film mintha az érző szívű, emberléptékű banditák végóráját szerette volna megörökíteni, akik már tehetetlenek az új kor „bruszviliszes” mutánsaival szemben. A film kétes „humora” trágárságok, elsősorban homoszexuálisokat emlegető, négybetűs kötőszavak állandó ismételgetéséből táplálkozik, színészi játéka az ökölrázás és a könnycsepphullatás fordulataira épül. Az alkotók bölcselkedő szándéka kiválasztott filmhőseik képességei miatt a közérti filozofálgatás szintjén ragadt meg, az erkölcsi példázat a gépfegyverropogás és a brutális öldöklés zajából legalábbis nem hallatszott ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=321