KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/december
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: FIPRESCI- kollokvium Milánóban
• N. N.: Megújuló művész-mozi Szombathelyen
POSTA
• Fáber András: Wittgenstein és az öngyilkosság

• Hirsch Tibor: Kedvenc ellenségünk USA vs. SzU
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Boldogtalan békeidők Velence

• Molnár Gál Péter: Egy nagyváros kamarazenéje Mesék a járdán
• Barna Imre: Tavaszelő, Moravia, Budapest
• Ardai Zoltán: A hideg boldogság Lang némafilmjei
• Bikácsy Gergely: A fáradt halál rendezője Lang
• N. N.: Fritz Lang filmjei
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Európa Áruház Locarno
KRITIKA
• Lengyel László: Az ablak csukva van Magyar rekviem
• Kovács Ágnes: Képlélektan Szoba kiáltással
• Dániel Ferenc: Foltok a világatlaszon Forradalom után
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: Találkozások (Wallenberg)
• Sneé Péter: „hol zsarnokság van...”
• Szemadám György: Dick Tracy
• Fáber András: A fül
• Hegyi Gyula: Előre a múltba
• Koltai Ágnes: A betörés
• Gáti Péter: Jézus élete
• Szemadám György: Sárkány és Papucs
• Tamás Amaryllis: Ifjú Einstein
ELLENFÉNY
• Báron György: Az eladó és az iskolamester

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A varrónő

Bocsor Péter

The Dressmaker – ausztrál, 2015. Rendezte: Jocelyn Moorhouse. Szereplők: Kate Winslet, Judy Davis, Hugo Weaving. Forgalmazó: ADS Service. 118 perc.

 

Rosalie Ham ausztrál írónő 2000-ben megjelent, bemutatkozó regényének bizonyára nem Jocelyn Moorhouse rendezése lesz az utolsó filmes adaptációja. Noha a rendezőnő a Bizonyíték és A szerelem színei elkészítésével már megmutatta, hogy képes az emberi lélek összetett működéséről könnyedén és hatásosan mesélni, a forgatókönyvet vele közösen jegyző férje, P.J. Hogan pedig a groteszk ábrázolás terén bizonyított a Muriel esküvője író–rendezőjeként, tehát mindketten avatott kézzel nyúltak a Ham regénye által életre keltett „déli gótika” irodalmi hagyományának fekete humorú, torz szereplőkkel benépesített és sötét indulatokkal teli világához, A varrónő problémája, hogy a közösen megrajzolt szabásmintából egy foltmozaik kerekedett ki.

A szülővárosából tízévesen elűzött, majd oda húsz évvel később visszatérő Myrtle története ugyanis patchwork-szerűen zsúfolt: első, hosszabbik fele nyers humorú komédia, míg a második romantikus, misztikus és tragikus fordulatok szövevénye. Mintha Hogan és Moorhouse felosztották volna a könyvet egymás közt, abban bízva, hogy a közösen megírt finálé, amelyben a beígért és közben megindokolt bosszú végül tabló-szerű képekben megvalósul, majd összefogja a film széttartó mintázatait.

Hiába a film számos érdeme – az érdesen visszafogott ausztrál humor, a kortárs ausztrál mozi csillagainak remek alakításai, kiegészülve Kate Winslet sokszínű, érett játékával, valamint a film érzékeny felvetései a kiszolgáltatottsággal való szembenézés nehézségeiről –, a szerkezeti egyenetlenségek rontják az összképet. Talán nem telik bele sok idő, amikor egy hollywoodi rendező a film végtelen mezők ölelte, belterjes kisvárosában saját gyermekkorának miliőjére ismer, és a cselekményvezetés bukkanóitól megszabadulva kasszasikert készít a történetből.

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12693