KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/november
KRÓNIKA
• Bodor Pál: Bencze Ferenc (1924–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Párhuzamos életrajzok Némafilm
• Sneé Péter: A korlátok felette szükséges voltáról Beszélgetés Xantus Jánossal

• Kozma György: Valahol Warhol
• S. Nagy Katalin: Orosz Madonna Piero della Francesca és a Nosztalgia
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Ami biztos Karlovy Vary
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: A vereség füstje Szürkület
• Koltai Ágnes: Vágóhidak Szent Györgye Jó estét, Wallenberg úr!
• Zalán Vince: A naivitás botránya Bagdad Café
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Bárcsak itt lennél
• Hegyi Gyula: Védtelenek
• Harmat György: Pilátus és a többiek
• Bikácsy Gergely: Az élet egy hosszú, nyugodt folyó
• Hegyi Gyula: És ülünk a fa tetején
• Fáber András: A fekete Tanner
• Szemadám György: Családi ügy
• Tamás Amaryllis: Vakjáték
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Látom, mert mutatják, és nem lehet nem odanézni

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Érdeklődéssel olvasom...

Geibel Károly

 

Érdeklődéssel olvasom a filmek forgalmazásáról, a fővárosi mozik helyzetéről szóló írásokat és riportokat. „A Corvin mozi helyzete kiváltságos” – mondja a riporter (1981/7-es szám, 20. oldal). Nyilván igaza van, viszont szerintem még „kiváltságosabb” a Filmmúzeum helyzete. Kár, hogy riportjukban csak néhány sor foglalkozik a Filmmúzeummal. Ez a mozi megengedte magának, hogy az állandóan zsúfolt nézőtér érdekeit vegye figyelembe és öt-hat évig (!) egyfolytában vetítse a Dekameront, vagy újabban hosszú ideje a Canterbury meséket. Máskor ellenben, talán túl hamar beletörődve az érdektelenségbe, egy-két nap után levették a műsorról Resnais filmtörténetileg İ8 jelentős és sehol-soha másutt nem látható alkotását, a Murielt. Mindenesetre a Filmmúzeum érdekes – ég szerintem, néhány bosszantó következetlenség ellenére is általában jó – műsorpolitikáját is érdemes volna egyszer részletesebben is tárgyalni, talán még használható ötleteket is adnának néhány más mozinak.

 

Geibel Károly

Budapest

 

*

 

A Filmmúzeum nem a FŐMO (Fővárosi Moziüzemi Vállalat), hanem a Filmtudományi Intézet és Filmarchívum hatáskörébe és irányítása alá tartozik. Műsorterve, bemutatói tehát teljesen függetlenek mind a MOKÉP-től, mind az összes többi fővárosi és vidéki moziétól. Helyzetének minden előnye (és olykor hátránya) ezzel függ össze. Egyetértünk abban, hogy a Filmmúzeum mint jelenség megérdemel egy önálló fejezetet.

 

A szerkesztőség

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7321